Önkéntes munka-Volunteer Worker 2.0

Tartozom még egy befejezéssel az önkéntes munkáról.....Ott tartottam, hogy már közelebb vagyok a célomhoz....Nagyon is...Mert elkezdtem egy helyre járni.De ne ugorjunk ekkorát:)

Sajnos az e-mailekre nem kaptam választ amiket irtam. Ezért ahogy megbeszéltem Nathalival, aki felvételiztetett, irtam neki egy e-mailt, hogy állok. Aranyos volt, irt az egyik helyre személyesen, elmesélte, hogy nemrég érkeztem ide Új-Zélandra, és hogy szeretném hasznosan eltölteni az időmet, ezért jelentkeztem önkéntes munkásnak. Megkérte a hölgyet , hogy vegye fel velem a kapcsolatot, és beszéljünk meg egy időpontot az elbeszélgetésre.

Ami meg is történt 2 hete Pénteken. Egy idősek otthonába tudtam menni, szerencsére aránylag közel volt hozzánk. A hegy másik felén, ezért, úgy döntöttem gyalog megyek el az interjúra.

Azt hiszem itt szerettem meg újra a gyaloglást, nemcsak azért  mert csodaszép dolgokat láttok, hanem mert itt nagyon barátságosak az emberek, tuti, hogy valaki megszólit....Szóval az egyik "legjobb barátom" segitségét kértem, mégpedig a google map segitségét. Megterveztem az utat, leirtam az utca neveket merre is kell mennem...A tervezés megvolt, márcsak az interjún kellett túl élnem. Nagyon izgultam, mint mindig, nem tudom elmondani, hányszor voltam a reggel folyamán WC-én:)

Időben odaértem, kedvesen fogadtak. Azt tudni kell, hogy itt az idősebb emberek, nagyon jól tartják magukat, nagyon figyelnek magukra. Addig nem is nagyon kerülnek be egy ilyen intézménybe amig nincs valami komolyabb bestegségük, ami miatt pl:mozgásképtelenek, szellemileg leépültek. Az intézményt, az egyik egyház támogatja. Szép helyen van, szembe az intézménnyel egy óvoda van. Nem úgy kell elképzelni a szociális otthont mint otthon, itt nagy személyzet veszi körül az időseket. Olyanok egymásnak mint egy nagy család. És mivel van elég támogatás a fenntartásra, ezért mondhattom igen változatos programokkal szinesitik az itt lakók életét.

A bejáratnál kedves portás néni köszöntöt, megkérdezte hogy vagyok, miben tud segiteni.Elmondtam, hogy az egyik supervisort keresem, Cathyt.

Cathy egy kedves mosolygos hölgy, aki csupasziv. Tényleg a munkájának él, nagy szeretettel végzi. Elbeszélgettünk miben is tudnék segiteni, bemutatta  az intézményt, az ott dolgozókat. És bemutatott az időseknek is. Megbeszéltük, hogy habár én mindennap tudnék menni, csak egy fix napon kéne mennem, plusz, ha még több napra is kéne menni, akkor azt mindig egy hétre előre egyeztetni fogjuk.

Egy kicsit vegyes érzésekkel érkeztem haza. Mert hát bár van szakképesitésem, hogy ilyen helyen dolgozzak. Még nem voltam sokáig egy ilyen intézményben.
Mostanában elég érzékeny vagyok, és egy kicsit megijedtem, hogy lelkileg, hogy tudok majd teljesiteni. Hiszen itt arra nincs szükség, hogy valaki sirva menjen be, itt igenis nagy mosolyra, sok szeretetre, kedvességre van szükség.

Megbeszéltük következő héten csütrötökön menjek és pénteken. A hét témája ami köré szervezték a minenapokat a közelgő St. Patrik nap volt. Igy mindenap egy kicsit Irországról, az ir zenéről, az ir táncról szólt, és persze a sörröl is. Jól olvassa mindenki:) A csütörtöki program, az volt, hogy elmentünk, egy itteni Ir sörözöbe, vagy ahogy ittt mondják, Pubba mentünk:):)

Izgalmas volt, két nagy kocsit kértek a helyi taxitól, amivel  kerekes székeset is lehetett szállitani. A taxi sofőrők régi ismerősként köszöntötték az időseket. Kiderült minden Pénteken mikor kimennek valahová az idősek, ők ketten szoktak jönni, és segitek a szállitásban:)

Jól sikerült a kimenő, mindenki kapott egy kis sört, vagy egy pohár bort. Az Ir pub kiszolgáló személyzete, hihetetlen kedves volt, mindenkihez volt egy kedves szavuk.

Nagyon jó volt látni, hogy annak ellenére, hogy már nem úgy megy a mozgás, nem úgy szaladnak a gondolatok, mint régen, annak ellenére próbálják megszinesiteni a mindennapokat, örömöt, új élményeket csempészni a mindennapokba:)

Ebéd után az Óz a nagy Varázslót néztük meg együtt:) Jó kis nap volt. Mosolyogva jöttem haza. Pénteken egy két órát segitettem, meg jött egy idősebb úr, aki Ir népdalokat énekelt az időseknek. Mindenkinek csillogott a szeme a műsor láttán, aztán a kezdeti lelkesedés, néhány idősnél, kellemes szúnyokálásba fulladt:)

Ezen a héten pétenken megyek majd, nagyon várom....