"Welcome back"...

Hazaértünk. Azt kell mondanom, nem volt rossz utunk, nem kellett sokat várakoznunk, mindenhol hamar átmentünk a vámon. Tudtunk kicsit aludni a repülőn, jó társaságunk volt.

A visszauton: Budapest-Zurick-Hong-Kong-Auckland-Wellington útvonalon jöttünk.

Aucklandben  a vámos néni nagyon kedves volt, úgy köszöntött: "Welcome back"... Nagyon jól eset nekünk:)

....

Kétszeri alvás után, mondhatom kezd belém szállni újra az élet. Pedig tegnap mikor hazaértünk, még beszéltük Péterrel, hogy megpróbálunk fenn maradni estig. És este rendes időben lefeküdni, hogy minél előbb visszaálljunk. Mert  ha ekkora utakat teszel meg a világ két pontja között akkor az idő eltolódások miatt a biológiai órád felborul, és azt veszed észre, össze vissza fekszel ( dőlsz ki), és ébredsz fel....


Mondanom se kell nem bírtam estig. Péter is csak egy órát bírt. És jött is mellém aludni. Hajnali 3-kor kipattant a szemünk, és arra ébredtünk, hogy annyira, de annyira éhesek vagyunk, hogy jöhetne bármi.

Életmentőnek bizonyult a hűtőben sokáig elálló Tortellini, amit Péter hajnalok, hajnalán elkezdett csinálni. Hogy én is hozzá adjak a késői vacsihoz, vagy a korai reggelihez, csináltam friss pop cornt, és kibontottam Robi által hozott Tibi csokit....


Tudom, tudom, hogyan hangzik mind ez, na de éhesek voltunk:)


De még hadd térjek vissza a tegnapi naphoz. Aucklandben csodás idő fogadott. Napos, enyhe felhős rétegekkel. Viszont kellemesen meleg, párás. Le is izzadtunk egyből, ahogy a két terminál között sétáltunk...

Itt várakoztunk a legtöbbet az utazásunk alatt. 3 órát. Ami igenis a világ leghosszabb 3 órája volt.

A várakozás alatt felhívtuk az állatorvost. Mert hogy eddig írásos formátumban kommunikáltunk. És beszéltünk vele, hogy élő emberek Csöpke gazdái. Akik nagyon aggodnak, hogyan is van Csöpke.

A doktor bácsi elmondta, hogy Csöpke jól van, és hétfőn levette a vérvételekhez a vért, és el is küldte vizsgálatokra. Kérdezte hogyan kell kimondani a kutyusom nevét, hiszen "cs" betű nincs az angol ABC- ben. Mesélte hogy többen is tanakodtak a kiejtési formában. Péter mondta hogy "cs" betűt próbálják úgy mondani, mintha a cs betű "tch" lenne, "tchopke".:)

Megbeszéltük, hogy most már el tud minket nyugodt szívvel érni telefonon is.

A maradék időt evéssel, félig alvással vészeltük át.

Az Aucklandből-Wellingtonba tartó járat, kicsit megkésve indult, de a lemaradt időt hamar be is hozta. 30 perc alatt itthon voltunk. De amig Aucklandben csodás időnk volt, addig Wellingtonban azaz igazi esős-szeles idő fogadott. A taxisunk mondta, hogy ez az első napja az esős-szeles napnak. Mert eddig csodás napsütéses idejük volt.


Jó volt hazaérni. Jó volt a lakásba belépni. Egy rakás levél várt ránk. De annál is jobb volt zuhanyozni, és hajat mosni.

Tiszta állapotban, jótékony meleg vizes zuhany után, ágyba zuhanás következett.......

3 megjegyzés:

  1. Szuper lesz biztosan `visszakapni` a kutyusotokat, mar nem sokat kell nelkule lennetek. Gyors atallast kivanok, nekem nem szokott nagyon konnyen menni, sajnos 2-3 nap otthon es itt is mire nagyjabol visszaallok, hiaba minden elhatarozas, h nem fekszunk le abnormalis idoben :))

    VálaszTörlés
  2. Szia Juanita:) Alig várom, hogy már velünk legyen Csöpke, és kényeztessem....:) Jó lesz újra, hogy együtt a kis "családkánk".... Merthogy Csöpke olyn mintha a gyermekem lenne, mindig velem volt, jóban-rosszban... Jaj az átállás, ma is korán keltünk, hajnali 4-kor gombás tojásrántottát csinált Péter nekem....Sztem még pár nap és átállunk....:) Remélem jól vagytok, szép napot nektek:) Nálatok is esik az eső? Alig várom hogy napsugarakat érezzek a bőrömön:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Eltelik hamar a varakozas, majd meglatod, es egyutt lesz a csalad :)
      Itt most nem esik, bar a nyar is csak napokra mutatta magat (tudom meg amugy is csak tavasz van :),), de inkabb tavaszias is az ido. Ez persze nem baj, mert jobbara sut a nap, csak 20-22 fok korul mozgott huzamosabb ideig. Mivel en fazos vagyok, velem mindig van ezert egy kardigan, biztos, ami biztos :)

      Törlés