Második hetemet kezdtem el az iskolapadban. Mondjuk úgy, hogy már nem fáj a fejem, az agyam jobban birja a terhelést, a fülem égész hozzá szokott az egész napos angolozáshoz.
A délutáni órákat nagyon élvezzem, nagy kihivás nekem. A tanárunk Andy próbál minket inspirálni, hogy minél többet irjunk és olvassunk. Ma este a kádban olvastam ki a 3. könyvemet. Az első könyvem egy 19.századi szerelmes történet volt, második könyvem Audrey Hepburn életét mutatta be, a harmadik könyvem Gandhi életét mutatja be. Direkt életrajzi könyvet kértem újra, szerettek életrajzokról olvasni. Szerettek emberekről olvasni, kik is voltak, milyen életük volt, mit gondoltak....
A könyvek 2 Elementary könyvek (600 szavasak). Először Beginnert kaptam, könnyen kiolvastam. Mondta is Andy akkor emelünk a szinten:) Tiltakoztam, mondta is, soha ne feledjem, mindig a tanárnak van igaza:) és igy is van....Nem mondom minden szót ismerek, de nem emelgettem minden pillanatban a szótárt.
Nem is tudom elmondani milyen sikerélmény, hogy egy-egy könyvet sikerül megértenem. El is határoztam igyekszem minél többet olvasni. Minden nap egyet.
Ma már fáradt vagyok, de holnap iskolában, majd ebéd szünetben irók róla pár sort.
Andy felajánlotta mindenkinek, hogy aki behozza neki az Önéletrajzát, annak átnézi, segit, hogy mit is kell beleirni, hogyan is néz ki a KIWI Önéletrajz. Be is vittem neki a sajátomat. Segitett megirni az újabb verziót, mondta, hogy biztosit nekem Referenciát. Ami erre nagyon fontos, ha valaki munkát szeretne. Mivel nincs itteni munkatapasztalatom, igy Referenciák után tudnak a munkáltatók utána kérdezni. Nagy segitség munkakeresésnél ha van. Csütörtökön megyek önkéntes munkára, megkérdezem Cathyt irna-e nekem, ő is egy referenciát. Nagy segitség lenne....
Aztán lassan jöhet a következő lépcső......Munkakeresés.......
Egy egyszeri pécsi lány esete, egy egyszeri borsodi fiúval...,avagy hogy és miként boldogulunk egy távoli világban,Kiwilanden:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése