Barátság....Csajos délután:)

Ezere éve nem találkoztam a csajokkal. Hiányoztak is már rendesen. Mióta Andrea hazament azóta valahogy  ritkábban sikerült összeülnünk, és közben persze én is otthon voltam, szóval lehetőség se volt sok rá....


Aztán mondtam is Péternek, hogy na irók a lányokra, most egy kicsit kevesebbet dolgozom, itt lesz az idő egy kis beszélgetésre. Küldtem is nekik egy meghivót, hogy csütrötökön, a törzshelyünkön találkozzunk egy kávéra....


De végülis ma lett a nagy találkozás. Dani rám irt kora reggel, hogy Vale megy hozzá, ha gondolom, és ráérek, menjek én is. Ráadásul Valénak lett egy kocsija, igy fel tudna engem is szedni, és mehetnénk együtt...


Mondtam Daninek, hogy várom, nagy szeretettel a bútorszállitokat, mert vettünk egy nagy kómod szekrényt, meg egy ágykeretet. És azt beszéltük meg vásárlásnál, hogy ma hozhatják ki. Igy mondtam nem tudom mikor szállitanak, de ha túl vagyok rajta szólok....


Szerencsére kora délután meg is hozták. Nem irigyeltem a fiúkat, hogy a dombra fel kellett cipekedni. Kérdeztem tőlük milyen idő van kint. Mondták csodás, munka helyett inkább a parton kéne lenni:)


Isteni volt a csajokkal. Daniék új házba költöztek ( konkrétan egy tengerpartra néző házra), most láttam először, Vale elkedett dolgozni, és megérkeztek a szülei Argentinából, igy volt miről beszélgetnünk.


Jó kis délután volt, lementünka  tengerpartra is sétálni:)

Péter eljött értem kocsival, mikor kimentünk megmutatni a kocsit, "zengett tőlünk az utca"-mondta Péter:)

Ilyen ez ,mikor mi találkozunk, amolyan latinos vérmérséklettel folyik a beszélgetés, félig angolul, félig spanyolul, és néha egy-egy magyar szóval vegyitve:) Igy tökéletes a mi barátságunk:)


























Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése