Mielőtt bármit is irnék le szeretném leszögezni, hogy nem szoktam politizálni itt a blogon, és nem is szeretnék. Nem ezért iródik ez a blog. De nem tudok elmenni az eset mellett, hogy nem ért volna ide hazám politizálása, és az otthon történtek miatt,miért nekem kell magyaráznom hogyan is jutott ide az országom.
Történt otthon, hogy egyes politikusok elkezdtek antiszeminista megjegyzéseket tenni, zsidózásról kezdett harsongani a magyar politika. Mikor először olvastam otthoni hirportálókon, már akkor is nagy megdöbbenéssel és szomorúsággal vettem tudomásul, hogy ilyen megtörténhet. De az még nagyobb döbbenetet váltott ki belőlem, semelyik párt nem mondta igazán ki, hogy ezt nem lehet, nem szabad, és soha nem kéne emlegetni.....
Aztán ezáltal bekerültünk újra a világsajtóba, és a hir ide is eljutott.
Egyik reggel a konyhás néni arról kérdezett, hogy olvasta az itteni helyi újságban mik történnek az országomban, és hogy igaz-e a hir, mik az otthoni reakciók, hogy jutottunk ide....stb....
Imádom Magyarországot, és mióta visszajöttünk, azóta zengek róla szebbnél szebb dolgokat. Hogy milyen gyönyörű kultúránk van, hogy milyen gyönyörű országom van, a természeti szépségeivel, hogy milyen finom ételeink vannak, hogy milyen gyönyörű épületeink vannak......
És most arról kellett beszélnem, egy ilyen gyönyörű ország, hogy jutott ideig, hogy antiszemita beszólások vannak, hogy nem tanulunk a történelemből, hogy otthon egyre jobban feszülnek az idegek addig, mig elveszitjük a józan ész határait.
Szomorú lettem, szomorú vagyok, és azóta se térek napirendre....
Egy egyszeri pécsi lány esete, egy egyszeri borsodi fiúval...,avagy hogy és miként boldogulunk egy távoli világban,Kiwilanden:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése