Ameddig várom, hogy felrotyogjon a leves, gondoltam megíróm e heti élmény beszámolómat. Vagyis tulajdonképpen csak a keddi napról mesélnék, azon kívül nem sok minden történt velem. Hacsak az nem, hogy megint sorra falom a sorozatokat....Úgy látom megint kijött a sorozat függőségem....
Kedden az állatkertbe mentem Anikó barátnémmal, az anyukájával és a kicsi Danival:) Rég voltam az állatkertben. Pontosabban 2 éve, mikor Péterékben a céges karácsonyi bulija ott volt.
Nagyon szeretem ezt a Wellingtoni Állatkertet. Kicsi, kompakt, természet veszi körül, és a városra csodás rálátás nyílik. Délután mentünk, Dani délutáni alvása után.
http://www.wellingtonzoo.com/
Sok fényképet szeretem volna csinálni, de annyira édes volt Dani ahogy rohangált, élvezte az állatokat, hogy nem is lett olyan sok fénykép. Dani az oroszlánokra volt kíváncsi, de vagy a jó időnek, vagy a délutáni időszaknak köszönhető, az oroszlánok csak lustán aludtak a fűben, így nem sokat mutattak magukból.....
A gorillák is sziesztáztak, nem is nagyon törődtek az ember és gyermek tömeggel. Csak csendesen aludtak.....
Épp meg is beszéltük valószínű ebéd utáni pihi van, teli hassal mondjuk én se rohangálnék:)
A zsiráfok édesek voltak, és nagyon örültem hogy ketten vannak. Ebben az évben az egyik zsiráf elhunyt, így a másik kapott egy újabb társat....
A medve először meg se akart mozdulni, aztán hirtelen elkezdte produkálni magát, a gyerekek legnagyobb örömére....
A tigris is lustán nyújtózott egyet az árnyékban. Egy fiatalember látta meg, és mutatta a többieknek, ide kell jönni, innen lehet látni a tigrist....
A páviánok társas életet éltek. Bolházták egymást....Az idős pávián meg szemmel tartotta a csoportot, meg minket is.:)
Pelikán urasággal is találkoztunk, aki közel jött hozzánk, hátha valami finom falatot kap. Egy kacsa is volt a vízben. Ő is csatlakozott pelikán úrhoz, hátha neki is jut egy-két morzsa..... És ha már morzsáról írtam, találkoztunk az egyik ösvényen, egy édes kacsa mamával és kicsi kacsa fiával. Anikóm meg is osztotta velük Danikám kekszét. Örömmel elemorzsiáztak....A kacsa mama megette mindig a fiacskája elől a kekszet, így Anikó külön neki is adott..... Danikám vidáman nézegette őket....
Szuper séta volt:) Utána az állatkert melletti játszótérre mentünk. Ahol nemcsak Dani, de mi is élveztük a játszótér adta lehetőségeket.... Libikókáztunk, hintáztam. A játszótért nem fűvel, hanem műanyag anyaggal vonták be. Így mikor a kicsik elesnek, puhára esnek, nem sértik fel magukat....Azt beszéltük, milyen jó ötlet, és kár hogy otthon ilyet nem látni....
Hálás vagyok, hogy meghívtak erre a kis kirándulásra. Nagyon jól éreztem magam.....A jó időnek , meg a szélnek köszönhetően sajnos leégtem.....De ez tanuló pénz, muszáj bekennünk magunkat:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése