Aggódás....Ha a család beteg.....

Rosszul viselem ha valamelyik szerettem beteg.... Főleg ha egyszerre többen is rosszul érzik magukat a családban.....

Szegény Péter még mindig a fogával harcol, holnap megyünk szájsebészetre..... Az antibiotikum amit kapott, nagyon erős, a szervezete  nem a legjobban reagál....Van egy-két melléhatása.....

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy valaki visszavonta a holnap esti  időpontját, így Péter hamarabb túl lesz ezen a fog húzás mizérián....

Aztán, tegnap észrevettem délután, hogy Csöpke elkezdte húzni a jobb első lábát.....Ez odáig fajult, hogy estére már menni nem tudott, nem tudott kijönni a kosarából. Sajnos le se tudtam vinni az utolsó sétánkra.....Hiába vittem ki a ház előtt lévő zöld fűs részre, nem tudott pisilni.....


Reggelre se lett jobban.....Mondanom se kell nem sokat aludtam az éjjel....Ha Csöpke beteg, én is beteg leszek....Nagyon nehezen viselem, hogy nem tudok neki segíteni...És hát kutyusról lévén szó, ő se tudja nekem elmondani, hogy mi a baj..... Persze néha örülök, hogy nem tud beszélni, ki tudja miket mondana nekem..... :)

Úgyhogy reggel, doki bácsinál kezdtük a napot....Eddig 2x-3x voltuk vele orvosnál. Egy közeli állat klinikát választottunk....
Ahhoz, hogy itt el tudj menni egy rendelőbe, be kell mindig jelentkezni, telefonon időpontot kell kérni. Ez nemcsak az állatorvosi rendelőkre vonatkozik, hanem nekünk is úgyanígy kell eljárnunk.....


Mikor először mentünk ide, akkor felvették Csöpke adatait....(Csöpkét  miután hazahoztuk, utána néztem milyen szabályok vonatkoznak a  felelős kutyatartókra.....Csöpkét a helyi önkormányzatnál be kellett jelenteni,adatait megadni...... és  minden évben egy bizonyos összeget kell fizetnünk utána.....)

Szóval a reggeli kávénk után Péter telefonált, és kért időpontot a rendelőbe....Szerencsére kaptunk egy kora reggeli időpontot, így Péter munka előtt elvitt minket kocsival és haza is hozott..... A házhoz egy hosszú lépcsősor vezet, felvettem a kiskutyám , úgy mentünk le az utca frontra.....Pisilt egyet, ezt jó jelnek tekintettem.....

Ahogy Csöpkét beraktuk a kocsiba, abban a pillanatban elkezdett remegni mint a nyárfa levél.....Fél a kocsitól, és amilyen aggódóan néztem rá reggel, tudta, hova is megyünk.....

A rendelő egyébként nagyon érdekes....Kívülről, és belépve egy állatbolt kinézetét mutatja (állatboltként is működik), az üzlet hátulján helyezkedik el maga az állatorvosi rendelő, műtő, állatgondozói rész.... A bolt pénztárosai egyben a recepciós hölgyek is, akik intézik az időpontokat.

A doktor bácsi nagyon kedves volt, először meg kellett mérnem Csöpkét, hogy hány kiló, aztán jöhetett egy kis séta, hogy doki bácsi is megnézze, hogy mi lehet a baj.....Az asztalkára feltéve, végig masszírozta, a kutyusom gerince mellett, a csípőjét, a vállát.....Azt mondta szerinte nem lehet komoly baj, mert sírni, nem sír a kutyám.....De érzékeli, hogy fáj neki.....Kapott egy szurit, és kiadta utasításba, hogy kis sétákat tehettünk, sokat pihenjen, semmi erőltetés.....

Nem tudom, hogy a szuri, vagy a masszás az oka, de estére sokkal jobban tudott sétálni Csöpi.....

A sétánk után ki is dőlt mellettem a kanapén:) Ime a kanapé királynője, ahogyan mi hívjuk:)