"Hogy vagy Klári?" Kérdezem és válaszolok....

Tornáztam ma...ami nagyon rég volt már....És hogy miért is? Nem érzem jól magam a bőrömben...Most éppen...Lehet azért mert megjött a női bajom, és most valahogy megint visszatértek a régi nagy fájdalmak....Kérnem is kellett egy plusz pihenőnapot, hogy csak pihenjek, ne mozogjak, annyira nem működött most a  testem.....

Meg most a lelkem se jó igazán, és ez ötvözve eljutottam egy elhatározásig....Úgymond egy fogadalomig....Mégpedig, hogy jobban fogok magamra figyelni...Ez már régóta érlelődik bennem, és mióta egyedül vagyok újra a testemben, azóta mégjobban erősődik a gondolat...Hogy el kell indulni egyfajta változáson, el kell érnem, hogy figyeljek jobban magamra...Nemcsak a testemre , hanem a lelkemre is. Talán ez miatt tudnak az emberek elindulni a  gyógyulás felé, a lelki harmónia felé...Ha megvan az elhatározás, hogy nem bántom magam, nem pusztittom magam, hanem figyelek a jelzéseimre. Figyelem a lelkem és a testem jelzéseit....

2 napja reggelizem...Tudatosan igyekszem  táplálékot bevinni a szervezetembe:)....Aki ismer tudja, nagyon régóta nem eszek reggelit, és aki ismer azt is tudja, hogy nagyon rossz evő vagyok. És ez nem azt jelenti, hogy válogatós vagyok, ez azt jelenti, hogy rendszertelenül eszem, nem figyelek adagokra, és rossz időpontban is képes vagyok enni.....

Szóval ma elkezdtem tornázni...Kezdeném újra a monológom...És a folytatás, most úgy szól, hogy nem azért, hogy fogyókurázzak. Egyszerűen azért, hogy élvezzem újra a mozgás örömét, hogy összekössem a zene szeretettem, a ritmus szeretettével, és hogy jól érezzem magam a  bőrőmben....

És folytattom ott, hogy mióta egyedül vagyok a testemben, elhatároztam, hogy nem hajtóm túl magam, nem dolgozzom, olyan hévvel mint azelőtt, nem a pénz lesz a fontos, hogy mennyit keressek, hanem mától, tegnaptól, holnaptól ÉN leszek a fontos....

Kell a lelki béke nemem most, mégjobban mint azelőtt...Kell a lelki békém, hogy jó FELESÉG, jó NŐ, és majd egyszer ANYA lehessek....

Szeretnénk babát, nem adjuk fel...És azt veszem észre magamon és Péteren is , hogy habár  nem tudjuk elfelejteni a  történteket, de mégis van valami remény, valami bizalom, és jó nagy adag szeretet, ami visz minket előre....

Épp néztem egy beszélgetést egyik nap Dr. Csernus Imrével....és arról beszélt, hogy most jól van...Jól érzi magát a bőrében....Úgymond BOLDOG.....De azt is mondta, hogy csak az tudja értékelni a boldogságot, aki megélte a Poklot is....

Úgyhogy a terv, egyfajta kiegyensúlyozotság megtalálása....Keresem....Sokat kommunikálok magammal, sokat gondolkodok mit is érzek, miért is érzem....Ti szoktatok beszélgetni magatokkal....?

Ezért szeretem a sötét reggeleket, amikor felkelek...sötét vesz körül....meleg kávé a kezemben....kint az esti fények...csend vesz körül....olvasgattok....beszélgettek....csendben ébredzem....