4.Nők helyzete-előrejutási lehetőségek, terveim
Szóval ott tartottunk, hogy új élet, új álmok…. És végre újra elmondhattom, igen újra merek álmodozni, mit szeretnék majd itt kint csinálni, milyen lehetőségeim vannak itt kint, megint vannak terveim. Régen éreztem ezt. Ez a legnagyobb különbség otthonnal szemben, hogy itt álmodhatsz nagyot, mert ha van hozzá kitartásod, és szorgalmad, akkor el is tudod érni. Itt megbecsülik a női munkaerőt. Itt kimondhattom halkan és hangosan is, igen el tudnám magam tartani egyedül. Otthon sajnos a legnagyobb baj, hogy ezt nem tudtam megvalósitani, mire mindent az ember lánya kifizetett ott volt, hogy inkább minuszban volt, mint pluszban, és akkor azt el lehetett felejteni, hogy félre rakjak, vagy beruházzak valami tanfolyamra, vagy szimplán meglepjem magam valami ruha vagy cipő féleséggel.
És hogy hogyan is alakult az itteni életem. Amikor kijöttünk és nézegettük, itt majd milyen lehetőségeim lesznek. Akkor kiderült, itt a szociális szférában több lehetőségem lenne mint otthon. Tanulmányaimat ebben a körben terjesztettem ki, tanultam. Sajnos otthon soha nem hasznositottam eme tudásomat. Amikor elköltöztem a szülővárosomból, akkor a legkönnyebben a kereskedelemben találtam álláslehetőséget, és ott éltem ki szociális érzékenységemetJ Nagyon élveztem, de itt szerettem volna magam egy másik területen kiprobálni .
Igy jött az ötlet, hogy hasznosabban teljenek a napjaim elkezdek önkénteskedni. Itt nagyon nagy hagyománya van. És mivel Új-Zélandon nagyon fontos a referencia, hogy valaki ismerjen, valaki valamit tudjon mondani rólad. Jó ötletnek gondoltam. Nem mellesleg igy gyakorolhattam kezdetleges angol tudásomat is. Közben elkezdem angol tanfolyamokra is járni.
Hihetetlen izgulós vagyok, ha hivatos helyekre kell mennem.
Egyik nap úgy keltem, hogy egy életem-egy halálom, elmegyek az önkéntek irodájába, és jelentkezek. Minden jól sikerült, egy héttel később kaptam időpontot elbeszélgetésre, pont Péter szülinapján….Szerencsés nap volt, kiválasztottunk nekem 2 helyet ahová mehetnék, direct szociális szférában válogattunkJ
Az egyik hely egy isősek otthona volt, a másik egy iskola utáni, gyerekekre felügyelős hely lett volna. E-mail egyeztetések után, az idősek otthonába mentem interjúra. Itt kezdtem el önkénteskedni, és most már itt dolgozom isJ Felajánlottak egy hónapja egy gondozói részmunkaidős állást, amit nagy örömmel elfogadtamJ Első munkahelyem itt KiwilendenJ
Nagy kihivás…. És még nincs vége….:) Folytattom az útam, amit kigondoltam…..
5. Barátságok, társasági élet
Otthon valahogy nem volt időnk társasági életet élni, valahogy a munkahely és az otthon között mozogtunk. Ez most itt kint hihetetlenül megváltozott. Mondhatni mozgalmas társasági életet élünk, és ez nemcsak abban merül ki, hogy mi mozdulunk ki, hanem abban is, hogy mi fogadunk vendégeket.
Amikor elkezdtem az első tanfolyamomat, akkor megismerkedtem chillei lányokkal, és egy argentin leányzóval, akikkel hihetetlen jobba lettünk. És elkezdődőtt egy őrülten jó beszélgetős, nevetős táncolós barátság. Imádom a csajokat, az összes lököttJ És a párjaik is. Sokszor vagyunk együtt, és ha el is vagyunk havazva, akkor is heti egyszer jár nekünk egy csajós-kávézós délután, amikor mindent meg tudunk beszélgetni.
Ha valaki otthon látna minket, csak fogná a fejét, mert hát úgy néz ki egy-egy ilyen találkozó, hogy angolul-spanyolul beszélünk, mostanában már magyar szavak is belekeverednek a beszélgetésbe. Zeng tőlünk a kávéző, az utca, vagy ahol vagyunkJ LocasJ (Őrültek)J
Úgyhogy a következő terv, hogy szeretnék spanyolul megtanulni. Persze, most első az angol, szép sorjában haladokJ
Amikor idegen földőn van az ember, hihetetlenül tud hiányozni a saját nyelve, amit egész életében beszélt, tanult, használt. Hiszen a saját nyelvünkön tudjuk magunkat inkább kifejezni. És hát úgy gondolom, a Magyar nyelv, egy nagyon szép nyelv, nagyon szép szavaink, kifejezéseink, szólás-közmondásunk van. Szerencsénkre van egy nagyon jó kis Magyar társaság, akikkel megismerkedtünk, és nagyon jó kis kapcsolat alakult kiJ Péter most hétvégén volt velük, sajna én nem tudtam menni, de erről majd később még mesélek….
6.Új hobbik
Mindkettőnk életében előkerültek, új hobbik. Sajnos nekem otthon nem volt igazán hobbim, Péter minden héten ment Magic kártyázni, amit imádott. Itt megjelent az életünkben a társasok adta játékok, amik egyre terjedő társasjátékok számában lehet észrevenni. Vannak társaságok ahová jár Péter és néha én is csatlakozom. És mi is szoktunk társas estéket tartani. Nagyon élvezzük, különböző fajta játékaink vannak. Ez a szenvedély odáig fajult, hogy Péter a munkahelyén kollegákkal ebédszünetekben nagy partikat tartanakJ
Az én életembe a tánc jött mint szenvedély. Mindig is szerettem volna latin táncokat tanulni, és itt most teljesült a nagy álom. Elkezdtem argentin tangót tanulni, és salsázni. És merem a tudásomat hasznositani is egy-egy péntek esti partynJ
Órási szenvedély nekem a tangó, gyönyörű, érzelmes tánc, ahol felfedeztem magamban az igazi nőt. Megtanultam, hogy a férfi vezet, én csak követtem….Csak rébuszokban tudok beszélni róla.:)
És hát a salsa…..oooooo…..Latin lányok a barátaim, igy a ritmus belém is beleköltözöttJ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése