Jet lag

Mióta hazajöttünk teljesen felborult a biológiai óránk. A testünk a legváratlanabb pillanatokban jelzi, hogy "tessék menni, irány az ágy":) Most is hajnalok hajnalán itt kukorékolok. Bár mondhattom lassan úgyis kelnem kéne, ma kezdem meg az első munkanapom. Péternek tegnap volt az első.


Amikor hazamentünk Magyarországra akkoris kellett olyan 1 hét amig átálltunk. Remélem idehaza Wellingtonban is sikerül ennyi idő alatt átállni.

Én azt vallom ilyenkor, hogy az elején , ha jelez a testünk, akkor inkább aludjunk, ne próbáljuk tovább fárasztani magunkat, mert felesleges.


Elmondom hogy néz ki nálam ezek az alvások:) Hétfő délután jötünk, zuhany és ebéd után kidöltem, kidöltünk, és éjjel 11 fele felébredtünk. Akkor úgy kipattant a szemünk, hogy megvacsiztunk, megnéztünk egy -két filmet, és hajnali 3 óra fele visszafeküdtünk.


Kedd reggel 7-kor újra kipattant a szemünk, elmentünk bevásárolni, tettünk vettünk....Én délben felmondtam a szolgálatot, és elvonultam aludni, de akkor egyedül. Délután fél3-ig húztam a lóbőrt. Majd találkánk volt a városban és elmentem az angol órámra, amire még Magyarországon fizettük be a pénzt.

Angol óra után este értem haza. Este 9 óra fele együtt mentünk aludni. Olyan hajnali 3- fele ébredtem. Péter  reggel elment dolgozni, én megnyitottam Mosó Masa Mosódáját, szegény gépek egész nap mentek. Délután 3-fele kidőltem este 7-kor felkeltem. Most Péter váltott engem, mintha kötelező lenne melegen tartani az ágyunkat:)


Majd én is követtem. És most megint hajnali 3 fele feladtam, majd 4-kor feladtuk:)


Most 4 múlott, és úgy döntöttünk éhesek vagyunk, igy eszünk egy kis müzlit, megcsinálom a  reggeli kávékat.

Igen mindenki jól olvassa, Klári reggelizni fog hajnalban:) Aztán majd meglátjuk a folytatást:) Lehet hogy ma angolra nem jutok el....van egy ilyen gondolatom már most:)