Telnek a napok....Péter elkezdett ezen a héten dolgozni, igy ő elkezdte újra a régi életét. Én még itthon vagyok. De be kell valljam jól is esik egy kicsit egyedül lenni, rendezni a gondolataimat. Eddig nem nagyon kommunikáltam a világgal, most a napokban kezdek visszatérni az éterbe, és egy kicsit szocializálódni....Az utcára továbbra se tudok kimenni, még nem tudok emberek között lenni, néha Péterrel azért már kimozdultam egy kicsit....
Tegnap meglátogatott Vale. Az argentin barátnőm. Irt, hogy nem fogad el semmilyen kifogást tőlem, jön és kész...Azt hiszem kezd megismerni...., mert mire irtam volna neki miért ne jöjjön, irta hogy jön és kész....
Jó volt látni, jót beszélgettünk, kávéztunk, közben Péter is megjött és csatlakozott hozzánk....
A hét hire, ami már a nap hire is, hogy Robi jön ide Új-Zélandra... (Robi Péter kollegája volt otthon Magyarországon, és arra gondolt kipróbálná magát külföldőn. Sikeres felvételi után, felvették Péter cégéhez:) Nem szabadulnak meg egymástól:))
Ez a tény, feladatokat adott nekem, szépen rendbe raktam a vendég szobát, kipakoltam a régi komódból a ruhánkat, áttoltam a másik szobába a komódót. Tegnap kimostam az ágyneműjét, még fel kell húznom az ágyra. Van egy olyan érzésem és tapasztalatom, ha hazahozzuk a fiatalembert egy zuhany után, csak ágyat fog kivánni....Higyjétek el egy 28 órás út után ez a 2 legjobban hangzó dolog, amit az ember kivánhat....
Álmositó idő van, sajnos nem napsugarakkal várjuk Robit, bár ki tudja délutánra milyen idő lesz. Nem lehet itt igazán tippelni, elég változékony erre az időjárás....
Izgalmas lesz, most majd elmondhattom két férfival fogok élni, ráadásul két informatikussal...:)
Programokon már gondolkodtunk, ha kezd egy kicsit átállni Robi, akkor bevisszük a városba, Péter elviszi a céghez, hogy elkezdje majd a kezdeti procedurát, és egy-két kirándulást is kigondoltunk....
Egy egyszeri pécsi lány esete, egy egyszeri borsodi fiúval...,avagy hogy és miként boldogulunk egy távoli világban,Kiwilanden:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése