Harmadik Karácsonyunk itt....

Ez a 3. karácsonyunk itt.  Eddig  minden évben hazamentünk, így sokkal könnyebben telnek az ünnepek.

24.-e Új-Zélandon munkanapnak számit. Péter ment is szorgalmasan dolgozni. Kértem tőle, hogy ha tud jöjjön haza előbb. Mondta amint tud jön...

Délelőtt elmentem vásárolni neki ajándékot. Már tudtam mit szeretnék venni,de valahogy az utolsó pillanatra maradt a vásárlás. Előző nap csodás napsütéses nap volt. 24-én esett az eső. Így a csendes esőben gyalogoltam le a buszmegállóig. Jól eset az esőben sétálni. Nyugalom vett körül. Meleg-párás volt a levegő.

2 játékot választottam a boltban  Péter PS3-ához, az eladó fiú elismerően mosolygott rám:)

Hazaérve, kutyusom fogadott, és mivel reggel nem mentünk nagy sétára, mert Csöpke úgy döntött az első kanyar után, hogy ő biza nem megy tovább ebben az időben. Így amikor hazaértem, gyorsan ittam egy pohár vizet, és elmentünk egy nagy körre. Miután jól kisétáltuk magunkat, jött is álom manó....Lefeküdtünk aludni. Csöpke olyan édes, ha én lefekszem, ő is jön a szobába, és hol az ágyacskájában, hol  a mi ágyunk alatt alszik velem:) Háló társ:)

Arra ébredtem, hogy mintha a wc ajtaja csukódott volna. Felnéztem és Csöpke álmosan nézett vissza rám. Kérdeztem is tőle: "gazdi hazajött és te nem jeleztél...?"

Kimentem láttam az előszobában a cipőjét és a táskáját. Megnyugodtam, nem álmodtam, tényleg Péter jött meg korábban:) Nagyon örültem neki.....

Este a családokkal beszélgettünk:) Mindig hálát mondok a Skype feltalálójának, jó hogy nemcsak hallani, de látni lehet a családot. Miután mindenkivel beszéltünk, neki álltunk fát disziteni. Mű fenyőnk van, még pedig azért, mert nyár lévén, nagyon sajnálom az élő fenyőfákat amiket kivágnak.

Szép lett a fánk, egyszerű, de színes:) Én mindig mindent szeretek felrakni a fára, színtől függetlenül. Nem vagyok egy tervezős-egy szinűvel diszitős lányka. Jobban szeretem a mindenféle színű, formájú díszeket.

Csináltam a megmaradt gyertyákból és pár tobozból egy asztali díszt, meggyújtottam a gyertyákat, zenét kapcsoltam be. Jó volt így disziteni. Hangulatos volt.

25.-én reggel kiosontam a nappaliba, hogy Péter ajándékát becsomagoljam. Féltem hogy felébred, de szerencsére sikerült mindent megcsinálnom csendben:) Előző nap szeretem volna becsomagolni az ajándékot, de Péter hamarabb jött haza, így nem sikerült a projekt. A csomagolás után felraktam a kávét, és vittem is az ágyba, hogy ott igyuk meg együtt. Mielőtt elmentünk volna Csöpkével sétálni, kiabáltam Péternek, hogy jöjjön a nappaliba, mert itt járt a Télapó, vagy ahogy otthon tudjuk a Jézuska, és hagyott itt ajándékot. Péter kibontotta, mondtam is neki, hogy biztos jó kisfiú volt, ezért kapott játékot:) Mosolyogva nézett rám, hogy "megbeszéltük, hogy nincs ajándékozás"....néztem is rá ártatlanul, hogy nem én voltam, hát alá is lett írva, nekem kérem semmi közöm hozzá.... Mikor eljöttünk kipróbálta őket:)

A nap további részében pihentünk, finomakat ettünk, sorozatokat néztünk. Nagy kedvenc most nálunk a Big Bang Theory és az NCIS.

26.-a Kiwilanden Boxing Day, ami azt jelenti hogy nem elég hogy a karácsonyi vásárláskor dugig voltak az emberek az üzletekben, ezen a napon a boltok még nagyobb kedvezményeket adnak, és ilyenkor hihetetlenül olcsón lehet egy-egy vágyott kiszemelt terméket venni.... De csak ezen az egy napon....

Igazán nagy dolgok nem hiányoznak már a lakásból. 2 dolgot szeretem volna venni. Egy hajszáritót, mert kezd rosszalkodni, és gondoltam ha egyszer tönkre megy szegénykém, akkor legyen helyette egy másik. Szegény  hajszáritóm már jó régóta megvan, hű társam volt, és bőven kiszolgálta az árát.


A másik dolog amit venni szerettünk volna az egy új sötétítő függöny. A régi hálónk sokkal sötétebb volt, de az újban mivel reggel ezen a felén kell fel a nap, az első napsugarak be-be kukucskálnak. A hétköznapokban egyáltalán nem zavar minket, hiszen fel kell kelnünk. De hétvégente nagyon jó lenne sokáig aludnunk....


(Azóta fel is raktuk, jelentem működik a dolog, tovább tudunk aludni:))

A vásárolgatás után megbeszéltük Modarral, Péter egyik kollegájával, hogy segítünk neki a megvásárolt dolgait hazavinni. Szegénykém nagyon izgatott, napok kérdése és a családja csatlakozik hozzá ide Új-Zélandra. 4 hónapja külön van a család. 2 csodás kislánya, és egy fantasztikus felesége van, aki megszervezett mindent otthon, és aki tartotta mindannyiukban a lelket.

Modar nagyon kedves férfi. Sziriai. Eddig mindig úgy gondoltam az arab férfiakra akik nem nagyon tisztelik a nőket, jelentem találkoztam is ilyen férfiakkal, de Modar hihetetlenül nyitott, tanult, kedves férfi, aki szeretné családjának biztositani a nyugodt környezetet, a gyerekeknek az angol nyelv megtanulása adta lehetőséget....

Édes volt, ahogy mutogatta a házat amit kibérelt.Kikérte a véleményem a hűtővel kapcsolatban is, hogy szerintem jó méret lesz-e a családnak:)

Jó kis siker sztori, mondtam is neki, le a kalappal a családja és ő előtte, hogy kibírták ezt az időszakot. Péterrel mennek majd a repülőtérre a család elé, sajnos én nem tudok menni, mert azt beszéltük Péterrel, hogy talán így a csomagokkal együtt minden és mindenki be fog férni.

Bár ahogy ismerem magam, ha tudtam volna menni, ott bőgtem volna az "első sorok" között:)

Kívánom  nekik hogy minden teljesüljön, úgy ahogy szeretnék:) Kezdődik egy új élet a számukra.... sóhaj......

Délután vendégeink voltak. Péter  indiai kollegája és családja jött el hozzánk. Társasoztunk együtt, kicsit sétáltunk, együtt ebédeltünk, sokat beszélgettünk.....

Péter kollegájának a felesége és a fiúk kicsit megijedt mikor Csöpkét meglátták. Még soha nem találkoztak kutyussal élőben. Csöpke furán is vette, hogy hol indiai, hol angol és magyar kevert nyelvet hallott....


A kezdeti meglepődést, nagy szeretet követte. Csöpkét mindenki simogatta, szeretgette:) Édesek voltak:)

Rajeeval jót beszélgetünk mint nő a nővel....Kérdeztem tőle, hogy sok szárija van-e. Mondta hogy itt nincs sok, de otthon Indiában sok van. Mondtam neki, hogy mennyire gyönyörűnek tartom őket, és azok a csodás színek, amikben pompáznak, varázslatosak. Felajánlotta, hogy rám adja a száriját, felpróbálhatom. Hatalmas megtiszteltetésnek gondolom, nagyon meg is köszöntem a lehetőséget.....


Vegetáriánusok, és igy Péterrel el kellett gondolkodnunk mit is csinálhatnánk nekik. Arra jutottunk, hogy nyár lévén, csinálunk nekik egy kis lecsót. Annyira, de annyira ízlett nekik, hogy öröm volt nézni ahogy ették. Péter készítette el.

Rajee hozott fűszeres rizst. Nagyon finom illata volt, mondta nem fűszerezte be nagyon, mert nem tudta mennyire bírjuk a fűszereset. Nagyon finom volt....Mondtam is neki, én szívesen megkóstolnám a nagyon fűszeres verziót is:)


Csodás sűrű nap volt...Elfáradtunk....A vendégeink szeretek volna segíteni rendet rakni, de mondtuk,nem kell,köszönjük, majd megoldjuk..... A mosogatás nem szalad el....:) Aznap már csak az ágyig jutottunk, hamar elaludtunk......