"Újra együtt a család-Találkozás Kiwiföldön" 2.rész

Reggel beszéltem öcsémmel, és azt mondta, hogy próbálja a kis csapatot fűzni, hogy újra kijöjjenek hozzánk :) Azt hiszem ez egy jó jel, hogy jól érezték velünk magukat. Tetszett nekik Új-Zéland.

A családi kalandunkat, sok sok képpel, most a Botanikus Kerttel folytatjuk.

Botanikus Kert:

https://wellington.govt.nz/recreation/enjoy-the-outdoors/gardens/botanic-garden


Az egyik kedvenc helyem, már oly sokszor írtam róla. A város szívében lévő hatalmas park, tele mesés ösvényekkel, csodás fákkal és virágokkal.

Szerencsénk volt, enyhén felhős, napos időnk volt. Péter felvitt minket kocsival, majd a családkám a Cable Carral ment le a városközpontba. Mi jöttünk haza, hogy Lili tudjon egyet aludni délután.

A Rózsakertnél van egy szuper kávézó, ott ebédeltünk a szabadban.


















Nicau Reserve-Paraparaumu

http://kapitiindependentnews.net.nz/cookingandgardening/nikau-reserve/


A következő kirándulásunk egy pálma erdőbe vezetett. Európai szemnek igen egzotikus növény, otthon lakásban tartjuk, de így hogy a szabadban nő, sokkal varázslatosabb. Amikor Péter anyukája itt volt neki ez volt a kedvenc látnivalója, a családkám is imádta, miután feljutottunk az egyik ösvényen a domb tetejére, csodás kilátás fogadott...
















Karácsony:


Aki elköltözött otthonról, azt pontosan tudja, milyen nehéz egy-egy ünnep a család nélkül. Persze az ember próbál kettesben is ünnepelni, ünnepi hangulatot varázsolni, de egészen más mikor a családod is veled van. Ilyen karácsonyunk volt, mikor Péter anyukája itt volt velünk, és ilyen jól sikerült ünnep lett a tavalyi is, amikor pedig az én családom volt itt....

Nagyon készültem rá, de az egész három hétre is készültem,  hogy olyan finomságokat csináljak, hogy mindenki jól lakhasson. Remélem sikerült....


Azt tudni kell rólunk, hogy imádunk vendégeket fogadni Péterrel, szeretünk főzni és jókat enni a barátainkkal is...

Most is Karácsonykor az "itteni" családkánkból-barátaink és Lili kutya is velünk tartott. Amolyan igazi magyaros Karácsony lett, közös fa díszítéssel,  ajándék bontással jó illatokkal, sok nevetéssel, és nagy evéssel....










Folyt.köv.


"Újra együtt a család-Találkozás Kiwiföldön" 1.rész

Az óvis poszt előtt, még arról írtam, hogy mennyire izgalmas napra ébredtünk, mert hogy elindult a családkám hozzánk.

Nagyon vártam őket, annál is inkább mert, amikor kijöttünk, akkor azt mondták olyan messze vagyunk, hogy nem biztos hogy valaha kijutnak hozzánk. Aztán csoda történt hat év után, elkezdtük közösen tervezni az utat. És láss csodát December közepén megérkeztek. Péter felment értük Aucklandbe, és onnan együtt érkeztek meg Wellingtonba. Mi Lilivel a repülőtéren vártuk őket.

Reggel mikor megérkeztek...

Lili a repülőtéren...


Akkor hittem el, hogy tényleg itt vannak, mikor megláttam őket. Szegényeket megviselte az út, még nem utaztak ennyit repülővel, és valljuk be, a fél világot körbeutazták.

Mielőtt jöttek már hetekkel elkezdtük tervezni, hogy merre menjünk majd, miket nézzünk meg. Bevásároltunk felfújható ágyakat, friss ágyneműket, törölközőket, párnákat és takarókat, és vettünk egy új autót is, amibe mindannyian kényelmesen elfértünk.

A terv az volt, hogy egy mesés pár hetet töltsünk együtt. Szerencsénk is volt, hiszen itt év végén kötelező leállások vannak a nagyobb intézményekben, ami azt jelentette, hogy Péter itthon volt velünk. Az idő is kegyes volt velünk, szuper időnk volt, egy-két nap esett. Arról nem is beszélve, hogy amikor felszálltak a repülőre Budapesten, akkor a hideg télből jöttek, mikor megérkeztek, a nyárba érkeztek meg hozzánk.

Már az első nap délután elmentünk Scorching Bayre. Az egyik kedvenc partom, közel van, szép, homokos....Nagyon jól érezték magukat, és Lili is teljes izgalomban volt, hogy itt vannak papáék.


Apával...

Öcsém, Apukám, Péter....

Papával...





Mikor hazaértünk, mindenki elcsendesedett, a hosszú út, az időeltolódás megtette hatását, korán ágyba bújtak, kivéve öcsémet, ő elment a felettünk levő kilátóba Péterrel megcsodálni a kilátást, este feküdt le. Hihetetlen hogy bírta.


Azt hiszem a kedvencem a reggelek voltak, mire felébredtek, megcsináltam a kávét a teát, a zabkását, sütöttem friss pékárut. Imádtam, hogy ilyen sokan üljük körbe az asztalt. Csodás kilátásunk van és pont az ablak előtt van az asztal, úgyhogy reggel együtt csodáltuk a hegyeket, a repülőket., a napot, a felhőket....

Apukám és öcsém hihetetlenül élvezték, hogy az öbölre rálátni, hogy a repülők le és felszállnak.

Kirándulásaink nagy részét itt Welly közelében tettük meg, több okból is. Csöpi kutyám, pont az érkezésük előtt betegedett meg, épp a javulás útjára lépett mikor családkám megérkezett, másrészt öt hónapos terhes voltam, nem szeretünk volna messze menni. Pedig milyen jó lett volna körbe utazni az északi sziget egy részét. Minden nem fért volna bele, de azért egy hetet jó lett volna menni, Taupot, Rotourát, Hobbitont megnézni.


És akkor jöjjenek a helyek, ahol jártunk:

Otari-Wilton Bush:

https://wellington.govt.nz/recreation/enjoy-the-outdoors/gardens/otariwiltons-bush/visitor-information










Weta Center:

https://www.wetaworkshop.com/visit-us/workshop-tours/

Mióta itt vagyunk, mindig az előtérig jutottunk, úgyhogy most hogy családkám itt volt, jó alkalomnak tűnt, hogy mi is meglátogassuk a Weta centert, és részt vegyünk két túrán. Nem csalódtunk, nagyon jól éreztük magunkat, Lili is jól bírta a túrákat, a kísérő meg is dicsérte, hogy nem hagoskodott, nem sírt, ő is nézelődött, elmondtuk neki mi micsoda. Péter a családkámnak fordított, miről is beszél éppen a kísérőnk.









Állatkert- Wellington Zoo:

https://wellingtonzoo.com/news/uniform-revolution-for-wellington-zoo/