A nagy lakás pakolás:)

Tegnap hihetetlen nagy pakolást rendeztünk. Tulajdonképpen átpakoltuk az egész lakást. Két hete vettünk egy komódot és egy új ágy keretet. Mikor kijöttünk akkor gyorsan használt ágyat vettünk, használt bútorokkal. Meg is szolgálták az eddigi idejüket.

Itt karácsony másnapját Boxing Daynak hivnak. Amolyan kedvezményesen vásárolhatsz mindent. Egész évben készül rá az ember, mert hihetetlenül olcsón tud mindenhez hozzájutni az ember. És hát persze ez nemcsak a vásárlóknak jó, hanem a boltoknak is. Hihetetlen forgalmat generálnak ezen a napon, nem mellesleg kiszórják az árukészletet. Igy a következő évet új teljes árukészlettel kezdhetik.

Mi ezt a napot választottuk arra, hogy új ágykeretünkhüz, egy matracót vegyünk. Az eladó hölgy ismerősként köszöntött. Nagyon kedves volt, nem voltunk biztosak az ágykeret méretében. Mondta is nyugalom, mindjárt megnézzük a méretét a rendszerben. Egy nevet kért, és máris megvolt az információ. Meg is találtuk a megfelelő matracot, ki is próbáltuk.:) Biztosra mentünk....:)


Vettünk még kanapékat is. A kanapénk ami van, egy kicsit kényelmetlen, és most olyan olcsón találtunk egy 3-as és egy 2-es ülésű kanapét, amit nem tudtunk ott hagyni...

Én szivem szerint vászon anyagút választottam volna, de megtaláltuk ezeket a bőrkanapékat olyan olcsón, hogy nem tudtuk ott hagyni. Nem volt elég, hogy olcsóbb volt, még azáltal is olcsóbb lett, hogy utolsó darab volt....

Boldogan mentünk haza:) Kezd beérni a munkánk gyümölcse....Elkezdünk beszélgetni az autóban hazafele, hogy "emlékszel ahogy kezdtük?", csak 2 alvós hálózsákunk volt, és mostanra kezd lakás formája lenni  a lakásnak:)


A kanapé szine megegyezik a nemrég vett könyves polccal és az étkezős asztalunk szinével, igy boldogan mondtuk, ez igy volt kitalálva:)

Szóval tegnap megérkezett  a matrac és a 2-es kanapé, a 3-as ülésű nem fért be a bejárati ajtón, igy azt visszavitték, hogy szétszereljék, és majd csak januárban hozzák ki, és itt fogják helyben összeszerelni:)


Mire hazajöttem a nappalink egy hatalmas matracból, és sok-sok bútorból állt. Mondta is Péter próbáld ki a matracot újra:) Alig birtam felállni. Munka után voltam, jó fáradtan, jól esett lustizni.


Délutáni alvás után elkezdtünk pakolni. A játszós szobából kipakoltunk mindent. Az iróasztal újra a nappaliba került, igy Péternek megszűnt  a játszós szobája. És hogy miért is történt?

 Egy barátunk jön ide ki dolgozni, és megkapja mint vendégszobát. Mondtam is neki nem kell aggódnia egy hatalmas ágy várja. Vettünk neki takarót, párnákat, ágyneműt. Mire jön majd szépen beágyazok. A hosszú repülőút után úgyis az ember csak egy meleg zuhanyra és egy ágyra vágyik:)

Szóval a hálószobából átkerült a régi ágyunk. Aztán Péter elkezdte összeszerelni a mi új ágyunkat:) Éjjel már új ágyon aludtunk:) Estére jól el is fáradtunk. Még van pakolni való, de ez már majd csak kedden-szerdán folytattom. Akkor leszek szabadnapos, addig megyek dolgozni:)


És hogy mi lesz a régi foteljeinkkel és a kanapéval. Mi anno, egy olyan szeretet szolgálat szerű boltban vettük, ahol az ingyen felajánlott bútorokat, lakás kiegészitőket, ruhákat, olcsóbban lehet kapni. Péter bement hozzájuk, és visszaküldjük nekik a bútorokat. Hétfőn jönnek érte. Igy valaki megint olcsón megkaphatja. És ahogy mi anno, a következő gazdája is elkezdheti az itteni új életét velük.....


Boldog Karácsonyt:)

Mindenkinek Szeretnénk Boldog Békés Karácsonyi Ünnepeket Kivánni:) Péter és Klárikiwi:)


Karácsonyra hangolódva...

Idén töltöjük itt a 2. Karácsonyunkat...Elhatároztam idén igyekszem igazi karácsonyi hangulatot teremteni. Nagyban segitett minket ebben, hogy idén voltunk otthon Magyarországon. Találkozhattunk családjainkkal, barátainkkal. Igy maga az az igazi magány érzete, hogy mi itt vagyunk, a család, a barátok meg otthon, nem jött elő:)

És hála istennek van a skype program is ami nagyban megkönnyiti a helyzetünket, a kapcsolattartás szempontjából....


Szóval idén minden más volt.... Már december elején elkezdtem tervezni, milyen lesz az adventi koszorúnk....Kigondoltam, hogy idén minenképp lesz fánk....Karácsonyfa, hihetetlen, de eddig még soha nem volt fánk. 4 éve vagyunk együtt, de eddig saját fánk nem volt. Persze Péteréknél volt nagy fa, de  otthon Szfváron soha nem volt....


Bent az idősek otthonában is készülődtünk a Karácsonyra:) December 15-én volt a partink. Ahol együtt ünnepeltünk idősek, kollegák, rokonok:)

Rengeteg finomság készült aznap délutánra. Mindenkit kicsinositottunk. Korábban ebédeltünk, mert kora délután kezdődőtt az összejövetel.

Azt kell mondanom ritka rossz kézügyességem van. Sajnos nem tudok szépen rajzolni, se festeni, se kötni, se varrni. Valahogy nekem ezek a dolgok nem mennek. Minden tehetségem maga a "szám", hogy imádok beszélgetni:)

Találtam egy jó kis oldalon, egy aranyos diszt, amit elkészitettem az idősek otthonába. Egyszerű, de nagyszerű. Tobozókat kellett gyűjteni hozzá, kis műanyag poharakba földet raktam, és abba állitottam bele tobozókat. A tobozokra, M&M féle cukorkákat ragasztottam, nagyon szép kis disz kerekedett belőle:)



Vittem csini ruhát is az alkalomra. Mikor végeztem a munkával, megebédeltem és átöltöztem.

Az egyik idős néni, meg is jegyezte, "nagyon csinos, hogy van? olyan régen láttam:)"  Mondtam is neki hogy ma már találkoztunk, és csak átöltöztem, innen a változás:)

Jó kis délután volt....:)

Ráadásul kaptam ajándékot. Cathy aki a program szervező, mondott egy kis beszédet is hozzá. Márciusban kezdtem önkénteskedni az otthonban, és kezdtem el segiteni Cathynek. Miután ténylegesen is munkatárs lettem, fontosnak tartottam, hogy megtartsam az önkéntes munkám, és segitesek, mikor szabadnapos voltam, vagyok...


Jól zavarba is hozott Cathy ezzel a beszéddel és az ajándékkal....Nem számitottam rá....Először mikor kimondta a nevem, próbáltam elbújni, de nem sikerült. Csak ki kellett mennem:)




Következő héten a kollegákkal ünnepeltünk együtt a karácsonyt. Péter elkisért a partira. Egy hajón voltunk, ahol vacsiztunk, táncoltunk, beszélgettünk. Közben ki is hajóztunk egy másik kikötőbe. Közel Petunehoz. Az este egy kicsit csöpörgött az eső, de mikor Petunebe értünk csodás időnk lett. Este a körülöttünk levő városok fényei látszóttak. Mint kis szentjános bogarak úgy világitottak. Nagyon szép volt a kilátás. Fel is mentünk a fedélzetre. Ott beszélgettünk egypáran egymással.

Csak egy baj volt, mivel hajón voltunk, szinte lehetettlen volt megszökni a pariról. Én nagyon fáradt voltam, és tudtam nekem másnap megint mennem kell. Szerencsések voltak azok a kollegák akik másnap szabadnaposak voltak.


Én néztem milyen messze lakunk. Péter mondta is "láttod ott a távolban azokat a fényeket, na ott lakunk." Elgondolkoztam, sajnos ez még úszva is messze van:) És hát a cápáktól is félek. Bár azt mondták ilyen közel nem jönnek a partokhoz:)

A hajó maga igy nézett ki, sajnos nem saját fotó, de gondoltam megmutattom:)



A parti vége fele volt ajándékozás, mivel vittem magammal Pétert igy 2 ajándékot kellett vinni. Be kellett rakni egy nagy zsákba, és úgy húzott mindenki egyet. A csomagolásra rá kellett irni, hogy női, vagy férfi ajándék. Én gondoltam majd kitalálja mindenki a csomagolásomból. Vettem szép kék és rózsaszin szallagot. Csináltam kis masnikat. :)

 


Másnap jó fáradtak voltunk, de maradandó emlék marad:)

És hát a fa kérdés:) Mivel itt most meleg van, úgy gondoltuk igazi fenyőt nem vesszük. Egy-két helyen árultak... Hanem jó lesz nekünk a műfenyő is. Vettük diszeket hozzá, de mint kiderült a dobozban is volt egy csomó disz. Igy szépen fel tudtuk disziteni a fát. És hogy hova került:) Látszik mi is és Péterék is máshova tették a fát otthon. Mi mindig a szoba közepére raktuk, Péterék olyan helyre ahol nem kellett kerülgetni, nem volt útban.

Mi a szoba közepére tettük, és mig a barátunkkal skypoltunk, feldiszitettük együtt a fát:)

Ime ilyen lett:)



Szerencsére itthon tudtam maradni a karácsonyi napokon:) Megfizethetetlen élmény együtt kelni, együtt kávézni, együtt lenni. Remélem mindenki tud egy kicsit pihenni, és nagyokat beszélgetni. Mostanában elég sokat dolgoztunk, igy nagyon jól eset egy kicsit együttlenni....:)

Igy telik az idei karácsony, nyugalomban, fával, finom kajcsikkal, jó idővel:)

Barátság....Csajos délután:)

Ezere éve nem találkoztam a csajokkal. Hiányoztak is már rendesen. Mióta Andrea hazament azóta valahogy  ritkábban sikerült összeülnünk, és közben persze én is otthon voltam, szóval lehetőség se volt sok rá....


Aztán mondtam is Péternek, hogy na irók a lányokra, most egy kicsit kevesebbet dolgozom, itt lesz az idő egy kis beszélgetésre. Küldtem is nekik egy meghivót, hogy csütrötökön, a törzshelyünkön találkozzunk egy kávéra....


De végülis ma lett a nagy találkozás. Dani rám irt kora reggel, hogy Vale megy hozzá, ha gondolom, és ráérek, menjek én is. Ráadásul Valénak lett egy kocsija, igy fel tudna engem is szedni, és mehetnénk együtt...


Mondtam Daninek, hogy várom, nagy szeretettel a bútorszállitokat, mert vettünk egy nagy kómod szekrényt, meg egy ágykeretet. És azt beszéltük meg vásárlásnál, hogy ma hozhatják ki. Igy mondtam nem tudom mikor szállitanak, de ha túl vagyok rajta szólok....


Szerencsére kora délután meg is hozták. Nem irigyeltem a fiúkat, hogy a dombra fel kellett cipekedni. Kérdeztem tőlük milyen idő van kint. Mondták csodás, munka helyett inkább a parton kéne lenni:)


Isteni volt a csajokkal. Daniék új házba költöztek ( konkrétan egy tengerpartra néző házra), most láttam először, Vale elkedett dolgozni, és megérkeztek a szülei Argentinából, igy volt miről beszélgetnünk.


Jó kis délután volt, lementünka  tengerpartra is sétálni:)

Péter eljött értem kocsival, mikor kimentünk megmutatni a kocsit, "zengett tőlünk az utca"-mondta Péter:)

Ilyen ez ,mikor mi találkozunk, amolyan latinos vérmérséklettel folyik a beszélgetés, félig angolul, félig spanyolul, és néha egy-egy magyar szóval vegyitve:) Igy tökéletes a mi barátságunk:)


























Megint itt a December....

Nektek nincs olyan érzésetek, hogy rohan az idő.....Hihetetlen de megint elérkeztünk a Decemberi hónaphoz, az év útolsó hónapjához....


Izgalmas megint elment egy év, és következik szép lassan a 2013-as év. Kinai horoszkóp szerint jövőre a Kigyó éve lesz.


Idén sokkal nagyobb kedvvel készülődöm a Karácsonyra. Ez lesz a második Karácsonyunk itt ezen a csodás szigeten. Bár itt elkezdődött a nyár, ma kifejezetten a ronda, esős időnk volt, amikor a lábújjadat se raknád ki a takaró alól:) Szerencsémre ma nem kellett mennem dolgozni.


De a Karácsonyra visszatérve, idén nagyobb a lelkesedésem, elhatároztam, megpróbálok igazi hangulatot keriteni. Ennek örömére rávettem Pétert menjük el vásárolni egy műfenyőt. Láttam az egyik bevásárló központban, hogy 50%-al olcsóbban árulták a fákat, meg a diszeket. És mivel most már van kocsink igy sokkal könnyebben tudunk mozogni....


Tudom, tudom, fújj, fújj műfenyő, de úgy voltam vele, mivel itt nyár van, decemberben, ezért nem vennék igazi fenyőt, szegények, biztos rosszul érzik magukat ebben a  melegben, és könnyebben ledobják a tüskéjüket.


És már vettem főzös újságot is, valami finomat kénne főzni, még nem tudom mit, de valami finomat....:)

Hamarosan lesz az idősek otthonában is Karácsonyi Party az időseknek, nagyon várom. Ez lesz az első Karácsonyom velük....Készülődöm, arra gondoltam Cathyt meglepem egy karácsonyi cd-vel, és csinálok az asztalokra diszeket....


Itthonra elkészitettem az Adventi koszorúnkat, vasárnap meg is gyújtottam az első gyergyát....


Tavaly Péter cégének a Karácsonyi Partyja az állatkertben volt, most úgy néz ki idén is kibérelik. Ami azt jelenti délután csak Datakomosok és családjaik lesznek, nagy svéd asztalokkal, fagyival, italókkal, állatkert nézéssek, és gyerekeknek arcfestéssel.Nagyon jól éreztük magukat tavaly.

Sőt nekem is lesz kollegákkal egy vacsorám, ahová Pétert is viszem magmmal. Egy hajóra megyünk vacsorázni, nagyon várom. Kiváncsi vagyok....

El is kezdtem már Karácsonyi dalokat hallgatni, meg is mutattom az egyik kedvencemet....



Ide is elért a hazai politika....... :(

Mielőtt bármit is irnék le szeretném leszögezni, hogy nem szoktam politizálni itt a blogon, és nem is szeretnék. Nem ezért iródik ez a blog. De nem tudok elmenni az eset mellett, hogy nem ért volna ide hazám politizálása, és az otthon történtek miatt,miért nekem kell magyaráznom hogyan is jutott ide az országom.


Történt otthon, hogy egyes  politikusok elkezdtek antiszeminista megjegyzéseket tenni, zsidózásról kezdett harsongani a magyar politika. Mikor először olvastam otthoni hirportálókon, már akkor is nagy megdöbbenéssel és szomorúsággal vettem tudomásul, hogy ilyen megtörténhet. De az még nagyobb döbbenetet váltott ki belőlem, semelyik párt nem mondta igazán ki, hogy ezt nem lehet, nem szabad, és soha nem kéne emlegetni.....


Aztán ezáltal bekerültünk újra a világsajtóba, és a hir ide is eljutott.

Egyik reggel a konyhás néni arról kérdezett, hogy olvasta az itteni  helyi újságban mik történnek az országomban, és hogy igaz-e a hir, mik az otthoni reakciók, hogy jutottunk ide....stb....


Imádom Magyarországot, és mióta visszajöttünk, azóta zengek róla szebbnél szebb dolgokat. Hogy milyen gyönyörű kultúránk van, hogy milyen gyönyörű országom van, a természeti szépségeivel, hogy milyen finom ételeink vannak, hogy milyen gyönyörű épületeink vannak......



És most arról kellett beszélnem, egy ilyen gyönyörű ország, hogy jutott ideig,  hogy antiszemita beszólások vannak, hogy nem tanulunk a  történelemből, hogy otthon egyre jobban feszülnek az idegek addig, mig elveszitjük a józan ész határait.


Szomorú lettem, szomorú vagyok, és azóta se térek napirendre....


Owhiro Bay....Délutáni kirándulás...

Péterem úgy jött haza, hogy öltözzek, lemegyünk az egyik partrészre és fotózkodunk egy kicsit. Én is, ő is viszi a gépét, és sétálgattunk, fotózgatunk egyet.

A választásunk végülis arra a partrészre esett ahová én az idősekkel mentem ki. A neve Owhiro Bay:)

Most hogy meglett a kocsi, sokkal könyebben mozgunk, és nem is beszélve az időról, hamarabb tudok megtenni távokat.

Délelőtt nagyon szép idő volt, délutánra elkezdtek gyűlekezni a felhők, de maga a látványon nem rontottak. Csodás panoráma tárult elénk.

Sétálgatás közben, meg is jegyeztem Péternek, hogy soha nem gondoltam volna, hogy valaha ilyen gyönyörű helyen fogok lenni. Még mindig néha olyan mintha álmodnék....

Remélem majd egyszer meg tudom mutatni ezt a csodát a családomnak is. Remélem....


Ahogy hazajöttünk, rögtön átnéztük a képeket. Péter mondta neki kell egy kis idő még átnézi rendesen, és posztolhatja őket....


Én tegnap megcsináltam az útómunkát, kiválogattam, letöröltem ami nem úgy sikerült....


És ime az eredmény:)
















Névtábla....

Van már nevem is:) Igy mindenki elolvashatja majd:)

Megmuti:)



Angol prezentáció újra......

Megint elkérkezett az angol órán az előadásom ideje. Szerencsére itthon voltam, szabad napom volt, igy arra gondoltam, egy kisebb alvás után kigondolom a  végleges verziót, miről is szeretnék beszélni.

Ez a 3. tanfolyamom itt , és 3. alkalommal is úgyanaz a tanár néni oktat. Szóval már ismeri mire is vagyok képes:)


Előző tanfolyamon az angol nyelvről beszéltem. Mikor kezdtem tanulni, Hol kezdtem tanulni, Milyen volt újra elkezdeni itt Kiwilanden, Milyen módszerekkel tudok tanulni, és hogy mit is gondolok erről az egészről....


Az eladás olyan jól sikerült, hogy az utána következő csoportos beszélgetésen is folytattuk a kis csoportommal. Megosztottuk egymás élményeit, tanácsokat kaptam, hogyan is lenne célszerű tanulnom.


A mostani prezentációmra több téma is eszembe jutott amiről szivesen beszélgetnék. Egyrészt gondolkodtam, a zenéről magáról. Rengeteg zenét hallgattok, és nem elég hogy hallgattom, kifejezetten keresem az újabb és a régebbi zenéket. Minden stilúst meghallgattok, amolyan mindenevő vagyok. A terv az lett volna, hogy a zene jótékony hatásairól is beszélek, ki-miért hallgat zenét, ki-milyen tipusó zenét hallgat, és hogy az én életemben miért is fontos maga a zene, a dallamok:) A végére pedig gondoltam, csinálok egy zenei válogatást, úgy, hogy az osztálytársaim ki melyik országból jött, választok egy hazája beli zenét, és azt csokorba kötve lejátszom, amolyan kedveskedő befejezéssel.


Aztán szoba jött a blog irás maga. Hiszen ez egy nagyon speciális fórum, amiben igyekszem a legőszintébben irni az érzéseimről, az érzéseinkről, és arról mi is történik velünk. Ez ténylegesen én vagyok, 100%-ig.

És be kell valljam nagyon szeretek irni, bár mostanában kevés időm van, egy kicsit besűrűsödtek munka szempontjából a napok.

És mivel ilyen sűrű napokat élek meg, ezért arra gondoltam, hogy a témám itt van az óróm előtt. Miért nem beszélek magáról a munkámról. Hiszen nagyon szeretem, igyekszem szivvel csinálni.

Szóval a témát megtaláltam, márcsak le kellett ülnöm egy kicsit összeszedni a gondolataimat, amik elkezdtek cikázni magáról a témáról.

Persze lassan megtanulhatnám, hogy hiába iróm le, és probálom felolvasni azt, hogy a nagy izgulásomban ne csapongjak, na ez soha nem jön be:)


Igen mindenki jól olvassa, habár imádom beszélgetni, és sokat szerepeltem, hacsak az iskolai felépéseket és maga az Aerobicot nézzem. Az évek alatt izgulóssabbá váltam. Mert ezeknek az előadásoknak mindig tétje van, és mert annyira szeretném, hogy jól sikerüljön, hogy csak na:)


Délután csináltam is egy nagy adag kávét, és kiültem a teraszunkra, nagyon szép időnk volt. Kint kezdtem el irnia  gondolataimat, hogyan is kezdem még otthonról még nézelődni milyen szakmákban keresnek itt embereket. Hogy egy barátnőm ajánlásával, hogyan mentem el önkénteskedni, hogy hogyan kerültem az idősek otthonába, hogyan kezdtem el dolgozni mint gondozó, mit is csinál egy gondozó, hogyan néz ki, egy napom, milyen kihivásokkal találom magam szembe..... És a mondatok elkezdtek gyűlni....



Mint mondtam ez a felolvasásos dolog soha nem működik, igy a csak az első mondatig jutottam nagy izgalmamban, aztán felnéztem, és elkezdtem beszélni... A tanárnőm szemben meg jegyzetelt , kiváncsi vagyok majd a véleményére. Irásban mindenkinek elküldi, milyen hibáink voltak, mi tetszet neki, és hogyan tudnám majd legközelebb jobban csinálni, jól használom -e az igeidőket, jó szavakat használtam- e.....


Kiváncsi vagyok, mit mond. Mindenesetre jól eset ez a beszélgetés, és szerencsére túl vagyok rajta. Legközelebb már más következik:)

És ime a teraszon ülve a kezdetek:)



Hajnalok:)

Tegnap egyik barátnőmmel beszélgettem. Aki megkérdezte hogyan tudok felkelni hajnali 5 órakor....


Szeretek ilyen korán kelni, nemcsak a csönd miatt, mert ilyenkor nyugodtan tudok gondolkodni, készülődni a napra.
De maga a látvány miatt is, amit az ablakokból láttok. Csodaszép hajnalokat láttok, felhőkompoziciókat, napfelkeltét. Nyugalmat áraztanak nekem ezek a reggelek....


És ha már a látványt emlitettem, ime a ma reggelem amit a kávém készitése közben láttam a konyhaablakból:)



Relaxálás:)

Hétfő van...Szabadnap...Egész nap pizsamában voltam. Az este arra gondoltam, egy kicsit lazulosra vesszem.

Pihennek, relaxálok. Ehez a kellékek: Kád meleg viz, mécsesek, szőlő, és egy könyv, amit nem először olvassok:)



A kádban  a nagy ellazulás közben arra gondoltam, ma elviszem Pétert vacsorázni. Rég voltunk kettesben romantikázni. És hát rég voltunk a Thai Éttermünkben is....:):)



Mióta haza jöttünk...

Mióta hazajöttünk egy kicsit mondhatni rohanos lett az élet. Újra visszakerültünk a napi rutinokba, főleg mondhattom én. A munka mellett nemigen volt időnk pihenni. Nekem pár napra meg is adta magát a szervezetem, és levert egy kisebb nátha. Annyira, hogy amikor egy napra szerettem volna kérni szabadnapot, hogy kikúráljam magam, addig a főnökasszonyom eltiltott 2 napra, hogy nem léphettem át az otthon küszöbét...


Hétvégén szerveztünk egy kisebb BBQ partyt. Péter meghivta a kollegáit, hogy egy kis lazulás és pihenés mellett az otthoni házipálinkát megismertessük velük, személyreszabott pálinkás poharakból:)


Sajnos arról a jelenetről lemaradtam amikor megkóstolták. Elmondásuk szerint, nagyon ütős, erős ittal, amolyan a "szavak benned maradnak", mert nem tudsz hirtelen beszélni:)


Amikor felfelé jöttem a dombon, olyan csönd volt, mintha nem is lenne semmi party. Mikor beléptem az ajtón, az a látvány fogadott, hogy mindenki a nappaliban az asztal mellett ül, mint egy jó lakott óvodás, és beszélgetnek:)


Én amikor beléptem csak arra volt erőm, hogy köszönjek és kérjek egy sört, és  egy kis ennivalót. Azonmond izibe:)

Miután ebbéli vágyaimat kielégitettem, már sokkal kompabilisebb voltam társadalmi beszélgetésre:) Persze a saját kezdő angolom segitségével:)

Ja és egy fontos hir. Vettünk egy autót. Péter már régóta szemezgetett vele. Nem hiszitek el, de egy Honda lett. De nem ám az pasi vagyok, kell egy vagány csajózós autó. Hanem az igazi családi autót képzeljetek el. Amolyan 7 személyes hatalmas autót. Amolyan családi autót:)

Brünhildának neveztük el a drágát, még fotó nincs róla. De ami késik, nem múlik:) Potolom:)

Tűzijáték képekben:)

Sajnos az én képeim használhatatlanok voltak, igy Péter gépét néztem át. Igy  ez lett belőle:)










Baki.....Tegnapi tűzijáték....

Vannak pillanatok amik ahoz kellenek, hogy az ember tanuljon a hibáiból, tegnap este ilyen történt velem. Elmentünk megnézni egy csodás tűzijátékot amit Péter munkahelyéről csodálhattunk meg, mert az épület pont a partra néz.

Szóval mivel a kisgépecskémmel nem sikerült képeket csinálni. Gondoltam sebaj, csinálok videót, hogy meg tudjam mutatni nektek. Nagyban veszem a dolgokat, kérdezzem Pétert ez igy jó lesz....Oldalról mondta, ha az pöcök ott van, és az ég, akkor jó lesz..... Hát kérem Klári semmit nem vett fel. Csak fogta a kamerát, de  azt szorgalmasan:) Egyik pillanatban a vége fele Péter mellém állt és benyomta  a felvevő gombot. Kész idiótának éreztem magam  tegnap....

Ma reggel márcsak mosolygok. Ez olyan tipikus "én" történet:) "Ember lenni....Technikát tanulni..." mondhatnám mint egy ősember:) Legközelebb  már azt hiszem nem lesz gond:)

Ú.I.: Még jó hogy Péter csinált képeket és videót, majd jól átnézzem az ővét, és mutogattok:)

Hobbit láz:)

Hobbit lázban ég az egész város, egyre jobban közeledik a világpremier ami itt lesz Wellingtonban. Hirességek jönnek, mennek majd a városban, lesz vörös szőnyeg, nagy felhajtás meg minden:)


És sorjában jönnek a jobbnál jobb reklámok, és ötletek a városban. Például:


Gollum köszönti az idelátógatokat a reptéren:)



A napokban megjelentek a Főposta épületén 13 törp akiket egy Hobbit vezet:)





És most találtam egy tök jó videót. A repülőn mindig van egy  biztonsági oktatófilm, amikor utazol valahova. Ezt most Hobbit kosztümös emberekkel mutatták be:) Óriási:)




Egy szó mint száz mindenki izgatottan várja mi is történik majd itt:) Rá is tüsszentettem:)

Éljen Peter Jackson, Éljenek a Hobbit filmek:)

Jet lag

Mióta hazajöttünk teljesen felborult a biológiai óránk. A testünk a legváratlanabb pillanatokban jelzi, hogy "tessék menni, irány az ágy":) Most is hajnalok hajnalán itt kukorékolok. Bár mondhattom lassan úgyis kelnem kéne, ma kezdem meg az első munkanapom. Péternek tegnap volt az első.


Amikor hazamentünk Magyarországra akkoris kellett olyan 1 hét amig átálltunk. Remélem idehaza Wellingtonban is sikerül ennyi idő alatt átállni.

Én azt vallom ilyenkor, hogy az elején , ha jelez a testünk, akkor inkább aludjunk, ne próbáljuk tovább fárasztani magunkat, mert felesleges.


Elmondom hogy néz ki nálam ezek az alvások:) Hétfő délután jötünk, zuhany és ebéd után kidöltem, kidöltünk, és éjjel 11 fele felébredtünk. Akkor úgy kipattant a szemünk, hogy megvacsiztunk, megnéztünk egy -két filmet, és hajnali 3 óra fele visszafeküdtünk.


Kedd reggel 7-kor újra kipattant a szemünk, elmentünk bevásárolni, tettünk vettünk....Én délben felmondtam a szolgálatot, és elvonultam aludni, de akkor egyedül. Délután fél3-ig húztam a lóbőrt. Majd találkánk volt a városban és elmentem az angol órámra, amire még Magyarországon fizettük be a pénzt.

Angol óra után este értem haza. Este 9 óra fele együtt mentünk aludni. Olyan hajnali 3- fele ébredtem. Péter  reggel elment dolgozni, én megnyitottam Mosó Masa Mosódáját, szegény gépek egész nap mentek. Délután 3-fele kidőltem este 7-kor felkeltem. Most Péter váltott engem, mintha kötelező lenne melegen tartani az ágyunkat:)


Majd én is követtem. És most megint hajnali 3 fele feladtam, majd 4-kor feladtuk:)


Most 4 múlott, és úgy döntöttünk éhesek vagyunk, igy eszünk egy kis müzlit, megcsinálom a  reggeli kávékat.

Igen mindenki jól olvassa, Klári reggelizni fog hajnalban:) Aztán majd meglátjuk a folytatást:) Lehet hogy ma angolra nem jutok el....van egy ilyen gondolatom már most:)



Első napunk Wellingtonban....

Tegnap délután érkeztünk. Egy nagy zuhanyra vágytunk és egy ágyra. Vagyis Péter azt mondta, ő jól van, birja nem fekszik le. Elementünk Fish and Chipset rendelni magunknak, mert nem volt itthon semmi, és a repülős kajcsik után valami meleg gyors ebédre vágytunk.

Én a kajcsi után feldöltem, és éjjel nem egyedül ébredtem Péter is mellettem volt. Mondta hogy egy fél óráig birta és ő is jött utánam:) nem sokáig birta....


Amikor felébredtünk tippelgettünk mennyi lehet az idő, én hajnalt mondtam, Péter kora estét. Hát egyikünk se nyert. Éjjel 11 fele ébredtünk,kinyilt a szemünk. Átváltoztunk éjszakai baglyokká és elkezdtünk filmeket nézni, és folytattuk a Fish and Chips evését:)


Hajnal 3 fele elmentünk vissza aludni. Reggel 7-kor újra kinyilt a csipánk. Éjszaka esett az eső, de reggelre csodás napunk lett. Olyan jó volt a hátamat sütetni az asztalnál.

Elkészitettem az első reggeli kávénkat. Isteni volt.


A mai programunk között szerepelt a bevásárlás és a mosás. A reggeli kávé után, elmentünk boltba. Sétáltunk egyet a boltig, közben a pékségünkben vettünk reggelit. Péter csirkés szendvicset evett, én édességgel kezdtem a napot. Olyan tésztája van a sütinek mint a fánknak, és a közepébe finom krémet töltenek. Olyan habos csoda, amire ha ránézel már hizol, nemám ha meg is eszed:)


A nagybevásárlás sikeres volt, alig birtunk újra feljönni a dombunkon. Elszoktunk tőle:)


Aztán újra sikerült kidölnöm....:) Egész nap ment a mosógép és a száritógép....De úgy láttom a szobában uralkodó káosz, még mindig nagy. Holnap igyekszem majd mindent a helyére tenni.


Délután találkoztunk Péter kollegájával és barátunkkal. Egy kávé mellett megbeszéltünk mi a helyzet, kivel-mi történt. Jó volt a városban sétálgatni.

Bementünk a szokásos boltunkba, és hát persze hogy nem üres kézzel jöttünk ki:) Vettünk vállfákat a ruhákhoz. És hát arra gondoltunk, hogy kéne egy melegszendvics készitő gép. Persze nem találjátok ki, de igen leárazás volt, úgy sikerült vásárolnunk.


Aztán Péter elkisért angol órára. Még otthon befizettük a tanfolyamra. Marjorie tanárnőm, örült nekem. Jó kis csapat jött újra össze.


Holnap még pihenőnapom van, bár a hazaérkezésünk után egy órával már az egyik főnővér keresett, hogy ma kéne mennem dolgozni, ha tudok. De szóltam neki, hogy egy ilyen hosszú repülőút után muszáj egy napot  pihennem. Meg a főnökasszonyommal megbeszéltem még otthon, hogy csütörtökön kezdek. Szóval igy nem kell addig mennem.


Péter holnap már megy dolgozni. Lassan ágyba is teszem. Megvacsiztunk és megnéztünk egy nagyon jó filmet. A cime: Életfogytig. Eddie Murphyvel és Martin Lawrencevel....


Útolsó km-ek itthon....Búcsú....

Elérkeztünk az indulás előtti naphoz. Péter épp Budapest fele tart....

Megkezdtük ezen a héten a búcsúzkodást. Szétváltunk, hogy mindenki tudjon  a családjával találkozni, meghitt perceket együtt tölteni. Én szerdán apukámhoz mentem le Pécsre, együtt vacsiztunk. Tegnap Pécs után Székesfehérvár következett. Akik kimaradtak az elő körös találkozásból, azt most pótoltam. Sörözés, beszélgetések, ölelélek tekintettében.

Aztán este még visszajöttem Budapestre, hogy találkozzam egy édes kedves csajszival, aki a barátnőm:) Csodaszép, okos lány, akivel mindig olyan jókat tudunk beszélgetni.Együtt vacsoráztunk párjával, lányával aztán kettesben továbbmentünk borozni. Izgalmas, csodás nap volt a tegnapi.

Utolsó hét....

Utolsó hetünket kezdtük meg. Újra Budapesten vagyunk ebben a pillanatban. Elkezdődtek a búcsúzások. És ez most sokkal nehezebbnek tűnik, mint amikor kimentünk. Akkor abban a pillanatban annyira rohantunk, nem volt időnk gondolkozni, végiggondolni cselekdetünket.  De most több időnk van, kevésbé vagyunk fáradtak. Most valahogy súlyosabbak a kimondott szavak, komolyabbak az ölelések, a beszélgetések, az útolsó szemkontaktus....


És ezt hogyan is lehet túlélni...Hogyan is tart ki a következő hazajövetelig. Talán pont ezek a pillanatok fognak minket, a családot, a barátokat arra emlékeztetni, hogy itt voltunk, jó volt együtt, és hogy igenis jövünk haza, és folytatjuk ott ahol abbahagytuk...




Séta a Tisza partjára képekben...


Egy kicsit el vagyok maradva magamhoz képest, most néztem át igazán melyik képek lettek a legjobbak és választottam ki egyet-kettőt.... Szeretek fotózni, el is döntöttem, hogy gyűjtök majd pénzt és veszek egy hasonló gépet mint Péterré:)