Lassan egy hete vagyunk itthon.Márcsak 4 hét van vissza az indulásig. Az első napokat mindenki a családjánál töltötte. Tegnap érkeztem Péterékhez.
Kipróbáltam milyen jó sokáig utazni a vonaton:) Rég utaztam ennyit. Merthát vannak vonatok Wellingtonban, és szoktuk is használni, de jóval kisebb távolságokat tesszünk meg.
Mindenki nagyon örül nekünk, de nehéz beleilleszkednünk az itteni életükbe. Hiszen attól, hogy mi szabadságon vagyunk, és akkor mehettünk-jöhettünk amikor akarunk, attól még mindenki iskolába-munkába jár. Meg van a napi rutinuk....
Vannak főbb pontok már kialakulóban, hova fogunk menni, és a többi réseket is igyekszünk kitölteni... Ma fogok is egyezkedni Péterrel, hogy legyen egy tervünk a fennmaradt időre. Előre nem akartam tervezni, hiszen itt látjuk át, mikor ki, hogyan és hova:)
Élmények:) Család szeretgetés, Turó rudi evés, kutyusommal együttalvás, kinai evés, városban sétálgatás, az első átaludt éjszaka, dörgés-villámlás, Bkv hajó kipróbálás, séták, beszélgetések:).....és még folytathatnám:)
Egy egyszeri pécsi lány esete, egy egyszeri borsodi fiúval...,avagy hogy és miként boldogulunk egy távoli világban,Kiwilanden:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése