Hát eljött ez a nap is. Nagyon vártuk és hihetetlen, de nincs visszaút, megyünk haza. Az útolsó napok elég káoszosak voltak, mindketten dolgoztuk tegnapig, semmi pakolást nem csináltunk. Mindig mondogattam majd holnap, majd holnap:)
Tegnap este nagy viharunk volt, és elkezdtem imádkotni, hogy mára szép időnk legyen, mert nem szeretném érezni a repülőn a "jótékony" szél hatását.... Mára gyönyörű szép napsütés időnk van, csak úgy mosolyog a napocska. Reggel korán keltem megszokás.
Kinéztem az ablakon és csak mosolyra húzodott a szám, végre mindenkit megszeretgethettünk, végre lesz időnk egy-egy nagy beszélgetésre.:)
Szegény Péter itt pakol mellettem, én meg galádul iróm a bejegyzésemet ide:)
Egy szó mint száz, a ruhák összepakolva, technikák összepakolva (fényképezők, telefonok, töltök, stb....)
Még egy-két dolog hiányzik.... És indul a mandula:) Megyünk....:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése