Hogyan tovább.... Keresem az utam....

Mi történik egy ilyen tragédia után az emberrel? Leginkább meghal a lelke mélyén egy kicsit. Elvesziti a hitét mindenben. Tulajdonképpen megkérdőjelezi a nőiességét, azt hogy igazi nő hogy lehet ezek után.


Pénteken voltunk az utolsó vizsgálaton. Megnézték ultrahanggal, hogy minden rendben odabent. Megmérték a petefészkeim méretét, a méhemet is megnézték. Az első vizsgálatok azt mutatták minden rendben van. A méhemmel sincs nagy baj. Tény hogy meg van a méhemmel a probléma, de azt mondták ennek ellenére lehet gyermekünk.

Bár most ez nem igazán boldogit...Én ennek a babának örültem volna, ezt  a babát szeretem volna.


Vérvételre is kellett mennem, hogy megnézzék a hemoglobin szintemet, visszaállt e a testem a normál működésre, a nagy vérvesztesség után....


És hogy mi lesz ezek után....? Azt mondták az első menzeszem után, ha szeretnénk, újra elkezdhettünk probálkozni.... Azt beszéltük, arra gondoltunk, mindenképp kikérünk egy szakemebr véleményét, hogy is vagyok, és esetleg mivel tudnánk mi megelőzni és elősegiteni a várandósságot.


Sokat gondolkodtam mi legyen a munkámmal, tudnák-e ezek után szeretetett adni, tudnám-e lelkesedéssel csinálni a munkám, tudnék-e segiteni másoknak, úgy hogy még magamon is kénne segitenem?

Másrészt, nem esik jól, hogy  egyedül itthon legyek, hosszabb ideig, nem tudok csak úgy lenni a világban, hogy nem csinálok valami hasznosat.


A főnökasszonyom azt mondta akkor megyek vissza amikor én szeretném, ha szeretném, csak folytassam csak az önkénteskedést és segitsek Cathynek.

Nagyon jól esik, hogy ennyire támogatnak a munkahelyemről, kaptam tőlük egy hatalmas csokrot is....


Tegnap megirtam a levelet Suenak, végiggondoltam, hogy mi lenne jó, és arra gondoltam, csak 1-2 napra mennék vissza, plusz segitenék Cathynek. Igy itthon is lennék, és elkezdeném újra az életbe a visszailleszkedést...


Másrészt tegnap jelentkeztem angol tanfolyamokra is. Szeretném folytatni a nyelv tanulását....

Remélem szép lassan minden rendben lesz....Egy biztos, Péteremet ha lehet ilyet mondani, mégjobban szeretem. Mellettem áll, szeret, segit, rengeteget beszélgettünk, igy is gyógyitva egymást. Szerencsés vagyok, mert egy ilyen rossz dolog, nem eltávolitott minket, hanem mégjobban összekovácsolt....