Tudom, most arról kéne írnom, hogy úton vagyunk, hogy már csak az utolsó ugrás van hátra és Magyarországon leszünk....Hogy estére hazaérünk, és hogy milyen meleg van, a család hogy örül nekünk.....
Sajnos, erről nem tudok írni....Merthogy még mindig Wellingtonban vagyunk, még mindig Új-Zélandi levegőt szívunk, még mindig a csodás kilátásos ablak előtt íróm a bejegyzésem....
Sajnos le kellett mondanunk az utazást. Vártuk, nagyon vártuk, de vissza kellett mondanunk a jegyeket.... Vagyis csak az enyémet, Péterét átraktuk egy későbbi időpontra, Novemberre....
Tudom, most jönnek a kérdések, hogy miért? Miért nem mentünk? A válaszom annyi, hogy egy kis türelmet kérek és elmeséljük....
Többen kérdezték, hogy Terhes vagy?
Hát erre a válaszom egy sejtelmes mosoly...
Szóval ha vannak kérdéseitek, míg nem válaszolnám meg....Majd nemsokára....:) remélem....
Egy egyszeri pécsi lány esete, egy egyszeri borsodi fiúval...,avagy hogy és miként boldogulunk egy távoli világban,Kiwilanden:)
Ha csak eltoljátok az utazást az nem baj, de szerintem azt sem fogod bánni, teljesen le kell mondanod róla.:-)
VálaszTörlésÉn teljesen lemondtam róla:) Péter megy majd haza, és ő szeretgeti meg majd a családokat helyettem is:)
Törlés