Cable Car-Botanic Garden-Waterfront

Ma hazafele a munkából jó időben sétálva, arra gondoltam, hogy alvás helyett egy kis kirándulást kéne csinálni. Mostanában a nagy munkámban elfeledkeztem, vagy is inkább túl fáradt voltam egy kis kikapcsolódásra.

De arra jutottam, hogy muszáj talánom egy kis időt a kikapcsolódásra, az új élményekre, a találkozásokra, és a táncra....Mert szeretem a munkám, és néha tényleg csak aludnék, de azért jöttünk erre az új helyre, hogy egyrészt megtanuljunk élni. Megtanuljunk újra élvezni a szabadidőt, és hasznosan eltölteni.

Pénteken az önkénteskedésem miatt jöttünk ide Cathyvel és az idősekkel. Elmentünk a Cable Car végállomásához, és onnan néztük a városra. Onnan különboző ösvényeken keresztül, be tudod járni a Botanic Gardent és ott található a Cable Car múzeum és az Observatórium is. Ma Pétert is elhoztam ide, hogy innen nézzük meg a ezt a gyönyörű várost....:)

De a szavak helyett, jöjjenek a képek, majd ők mesélnek helyettem is:) A figyelmet felhivnám még mindig tél van:), és ilyen szinek, virágok találhatóak itt:)

7 hét

Már csak 7 hét és megyünk haza...:)

Hettiere emlékezve...:(

Ma emlékeztetett az élet arra, hogy halandóak vagyunk. Ma itt hagyott minket Hettie. Váratlanul ért. Pénteken még láttam, mosolygott. Még megöleltem, adtam egy puszit neki, mert szülinapja volt. Másnap mentem dolgozni, és már azt hallottam, hogy baleset érte. Elesett, mikor kint volt a családjával ünnepelni. Kórházba került. Ma tettem a  dolgom, épp végeztem az egyik idős gondozásával, amikor jött Maria, a munkatársam. Hogy most jött a telefon, hogy Hettie elhunyt. Nem jutottam szóhoz,elsőre fel sem fogja a szavak súlyát az ember. Nem érti hogy történhetett. Hiszen jól volt, néha nem tudtam elég korán menni ahoz, hogy segíteni tudjak Hettienek az öltözködésben, már a foteljében várt, és mosolygót, hogy  "kész vagyok". Nem hallott jól, ilyenkor mindig mondtam, a rúzs még kimaradt.

Hihetetlen, hogy történhet, hogy valaki elesik, és pár napra rá nincs köztünk.

Nehezen tudtam tovább koncentrálni a napra. Egy csomó kérdés, gondolat kavargott bennem....

Hiányozni fog.....Hiányozni fog a mosolya, a jókedve, a viccei.....

Érdekes beszélgetés....

Ma volt egy érdekes beszélgetésem a taxis bácsival és Hildával a kirándulásunk alatt, hogy mit is jelent nekem ez az új világ.....És hogy értem azt, hogy új világ.....


Európához képest egy teljesen új világba érkeztünk. Egy teljesen más kultúrába, egy teljesen más szabályrendszerbe, életvitelbe, egy másik nyelvet beszélő helyre.

És hogy szerintem mi kell ahhoz, hogy valaki teljesen elölről kezdje az életét, egy másik országban.....?

Szerintem  kell a nyitottság, a nyitott befogadó képesség, kell az emberek szeretete és tisztelete. Kell a tanulékonyság, merj tanulni újat, merj elkezdeni újat. Kell a jó kommunikációs képesség, kell a rugalmas személyiség....És ami szerintem a legfontosabb az új országhoz való alázat, és a tisztelet.Tisztelem a másik kultúráját, a más szabályrendszert...

Pénteki szabadnap...

Ma szabadnapom volt, és csodás napra ébredtünk. A napocska csodásan sütött ma, a szél éppen csak fújdogált, egy-két felhő volt az égen.

Nagyon jól eset, hogy reggel egy kicsit tovább aludhattam. Ma is bementem munkahelyre, de segíteni Cathynek, mert elmentünk egy kicsit kirándulni ma. Minden csütörtökön, vagy pénteken elmennek reggeli teázás után a szabadba valahová, ha jó idő van.

Megbeszéltem Cathyvel és Sueval, ha szabadnapos vagyok, akkor továbbra is csatlakozom és önkénteskedem. Szeretem volna megtartani az önkéntes napjaimat, mert fontos nekem, igy egy kicsit más minőségben tudok  jelen lenni. Több idő van a beszélgetésekre, a nevetésre....


Reggel mire odaértem a 2 taxis bácsi már ott volt. Vidám emberkék, mindig mosolyognak, nagyon bírom őket.

Nem is tudtam ma hova megyünk, és nem kérdeztem, gondoltam majd meglepi lesz:) Ma a Botanikus kertbe mentünk. Van egy nagyon szép rózsaparkja. És a rózsapark mellett van egy üvegház, telis-tele csodásnál-csodásabb virágokkal, páfrányokkal, egy kis tavacskával, amiben tavi rózsák, és aranyhalak vannak. Maga a nyugalom és a szépség "szigete". Csodás színek, párás levegő, fantasztikus élmény. Látnotok kellett volna az idősek arcát, mind-mind mosolygott, mutogattak, hogy ezt nézd, meg azt nézd. Ennek milyen szép színe van, annak milyen szép színe van. Öröm volt őket nézni:)

Visszatérve, segítettem levetkőzni, előkészülni az ebédre. Mosolyogva indultam haza, jól eset ez a kis kirándulás. Miután hazaértem lefeküdtem egy nagyot aludni, mert holnap folytatom a munkás napokat:)


Mióta itt vagyunk sajnos nem jutottunk el Péterrel a Botanikus kertbe, mindig csak tervezgettük. De megfogadtam, hogy eljövünk, és fotózunk majd egy csomót....Van még egy-két hely ahová szeretném ha elmennék, és fotóznánk. Szeretném ha majd hazamegyünk tudjunk erről a csodás helyről, erről a szép országról mutogatni képeket. Már el is kezdtem rendezgetni, és albumokba rakni az eddig elkészülteket.

És ha már a hazautazásról beszélek, megkezdődött a visszaszámlálás, 8 hét és megyünk haza. 8 hét és végre megszeretgethetjük mindazokat akik nagyon hiányoztak, végre személyesen beszélgethettünk nagyokat.....:)
Végre.....:)

Bon Appetit

Mai Vacsi: Hagymás máj, egy kicsit felturbozva....Avagy, hagymás alappal kezdek, elkezdem olajban sütni. Eközben előveszem kedves kis robotgépünket amibe belarokok: Californiai paprikát, piros chillit, fokhagymát és zellerzöldjét, és szépen ledarálom.... Ezt a fűszerbombát hozzáadom a hagymához, és tovább piritom, majd egy kis piros hazai, magyar paprika következik a sorban. "Vigyázat májacska érkezik"-----és már indulhat is az összefőzés, kis borst bele, és a végén sózóm. Rizzsel tálalom:) És nyeltem is egy nagyot, ahogy ezeket a sorokat iróm.:)

Kár, hogy illatokat nem tudok közvetiteni, no de sebaj, mire nem jó a fényképezőgép:)

Azt még elfelejtettem mondani, hogy ma Péter vett Lazacot, még soha nem ettem, majd holnap fogom megcsinálni.... Kíváncsi leszek:) 

Wellington

Találtam egy gyönyörű képet Wellingtonról (sajnos nem saját fotózás). Gondoltam megmutattom nektek:)

Milyen napotok lesz?:)

Újabb tanfolyam

Pétertől ma kérdeztem, hogy áll a költségvetésünk, mert szeretem volna mégegy angol tangolyamot elvégezni, mielőtt hazamegyünk. Úgy néz ki a dolog, hogy július 31-én kezdek, és Szeptember 20-án végeznék. Az útolsó 2 óráról hiányozni fogok, mert akkor már magyar földet fog érni a lábunk:)


Megállt megint az angol tanulásom, vagyis én nem érzem, haladok-e, megyek-e a kijelölt úton, vagy sem. A munkahelyen egyedül dolgozom egy adott szárnyban, persze vannak kisebb kommunikációim, pl: reggel eligazitás, vagy Mariaval egy kis beszélgetés, ha valami észrevételem van, akkor a főnővérekkel való beszélgetés, és újabban, ha Moana kolleganőmmel együtt végzünk, akkor együtt szoktunk hazafele sétálni.

Szóval elméletileg angol nyelvközelben vagyok, mégis az az érzésem, hogy nem fejlődőm. Éppen ezért szerettem volna még egy tanfolyamot elvégezni. A tanárnőm úgyanaz lesz, és újra az Esol 4-et fogom megcsinálni....

Most, hogy tudom megyek, egy kicsit izgatott lettem...Várom...

És kitaláltam még egy módszert amivel megpróbálom fejleszteni magam. Elkezdem angolul is megirni, mit csinálok  egy nap, amolyan "napló magamnak angolul módszer". Egy kis szadizás magamnak, hogy igenis leülök, és angolul is végiggondolom, hogy és miként történt.....


Terveim vannak, ha hazajövünk, elkezdem az IELTS nyelvvizsgára az előkészitő tanfolyamokat, az a következő nagyobb célom, hogy megcsináljam....De ez még a jövő...:)

Téli napsütés:)

Ha már beszéltem a télről, megmutattom milyen amikor süt a nap, te beteg vagy, és nem mehetsz ki sétálni és fotózni:)

Szigorúan csak az ablakból tehettem meg:) Tél és zöld szin....:)

Nátha....

Szeretem volna elkerülni  a náthás időszakot, de sajnos nem sikerült. A bacik, a virusok megjelentek....Azt szeretem volna, hogy erre a 2 és fél hónapra, amig itt vagyunk, megússszam a betegeskedést. Sajnos a  védekezésben alul maradtam.

Egy hete érzem, hogy valami ki  akar bújni, valami kezd alakulni. Eddig küzdöttem, szúgeráltam a testem, hogy minden rendben van, nem lehetek beteg, nem jön ki ez a nátha, csak ijesztget...

Tegnap még dolgoztam, már napközben elment a hangom, és estére annyira kijött rajtam a köhögés, hogy Péter  mondta, hogy itt az ideje itthon maradni.

Este 6 órakor be is szóltam az Idősek otthonába, hogy másnap sajnos nem fogok tudni bemenni, igy volt még idejük helyettem keresni valakit....

Éjszaka felszinesen aludtam, és fájt a fejem is. Úgyhogy ma szigorú pihenőnapot tartok. Nem megyek sehova, teázom, alszom, pihennek. Holnap, holnapután szabadnapos leszek, hétvégére kell bemennem, addig megpróbálom magam kigyógyitani. 

Remélem a legjobb "barátaim": a tea és meleg fürdő és az ágy segit majd nekem....

Első útunk hazefele....Megvannak a jegyek:)

Múlt hét Pénteken Péterem befizette a jegyekre a pénzt....És hogy milyen jegyek is.....?

Megvannak a repülőjegyeink hazafele Magyarországra, és megjött a jegyekről e-mailben is a  visszaigazolás....Úgyhogy most már nyugodtan kikiabálhattom a világba:), MEGYÜNK HAZA:)

Visszaszámlálás megindult a maradék időre....Először karácsonykor vagyis decemberre szerettünk volna hazamenni, de olyan elképesztő mértékben emelkednek az árak, hogy erről inkább lemondtunk....És december helyett szeptember lesz.

Irány visszafele a föld másik végéből, szeptember 18-án történik, és egy hónapot tuduk majd otthon tölteni. Október 20-án kell visszaindulni....


Épp meg is jegyeztük Péterrel, hogy most visszafele, valószinűleg több mindenre fogunk emlékezni, mint amikor érkeztünk. Annyira gyorsan kellettt összepakolnunk az otthoni életünket, annyi minden történt akkor, hogy szinte végigaludtuk, vagy félálomban végigszenvedtük az útat:)


Az útvonal: Wellington,-Aukland,-Hong-kong,-London,-Budapest lesz...

Igyekeztünk olyan jegyet választani, ahol nem kell majd a megállásoknál sokat várni....Mi annak a hivve vagyunk, ha elindulunk, akkor minél gyorsabban, vagyis minél kevesebb várakozási idővel menjünk, és ha lehet egy olyan járattal, ami nagyrészt végig vissz az úton....


Szóval innentől kezdve, el lehet kezdeni tervezgetni, hova is megyünk, mit szeretnénk enni....meg ilyenek:)

Egy biztos annyi mindenkit szeretnék megszeretgetni, annyi élményt szeretnék magamba szivni, annyi fényképet szeretnék késziteni, annyi helyre szeretnék menni, hogy a következő hazamenetelig kitartson az élménykoszorú:)


Valahogy úgy képzelem, hogy Budapest-Székesfehérvár-Pécs-Gyöngyös-Miskolc-Cigánd "bermuda" sokszögében majd fel lehet minket majd fedezni....

Reszkess Magyarország megyünk:)

Első telünk...

Ez az első telünk itt. Tegnap este meg is fogalmazodott bennem hazafele gyaloglás közben egy újabb poszt. Valmi vezérhangya elindult. És olyan jó kis gondolataim támadtak. Esküszöm kéne nekem egy diktafon. Sötétben a kutyát nem zavarnám, ha magamban beszélnékJ

De vissza a témánkhoz….

Tél:

Szóval tél van, vagy legalábbis az itteniek szerint. Ha otthonhoz képest nézzem, inkább őszi hangulatom van.

A hőmérséklet napközben 10-11 fokra esett vissza. Éjszaka 3-5 fokig is lemehet. Sokat esik, sokat fújj…De egy-egy  ilyen nap után megkönyörül rajtunk a napocska és csodás verőfényes napjaink is vannak.

Azt mondják a leghidegebb hónap az augusztusi lesz, akkor még jobban , még többet fog esni, nem mellesleg ilyenkor egy kis Antarktiszi “szellőt” is fogunk kapni, ami még hidegebbnek hat majd.

Ezt még nem tapasztaltuk, mert hát július hónapot irunk éppen…

Tudni kell rólam, hogy nagyon fázos vagyok, de azt mondom, ha van egy si dzsekid, vagy túra waterproof anyagú dzsekid, ruhád, elég jól kilehet  birni. Eddig ebben az időben mindenhova el tudtam jutni gyalog, értsd ezt, munkahely, belváros, otthon háromszög. Egyszer fordult elő, hogy reggel annyira zuhohott az eső, hogy buszra kellett szálnom. Ha csak csepereg, akkor gyalog indulok el.

Növényzet:

Szóval tél van, és minden zöld, na jó nem teljesen minden, mert a lombhullatók, már ledobták a leveleiket, de nagyrészt a növényzet megtartja ilyekor is zöld takaróját.Othon ugye ahoz vagyunk szokva, hogy ha tél van, minden kopasz, minden szürke. Itt vannak olyan bokrok, viragok, fák, amik ilyenkor kezdenek el virágozni. Nagyon szépekJ

Állatvilág:

Mindig szoktam mondani egy-egy nagyobb eső alatt, hogy mennyire sajnállom az állatokat erre. Ennyi esőt, szelet kibirni. Erre Péterem mindig azt szokta mondani, ne sajnáld őket, volt egy-pár évtizedük megszokni ezt az időjárást.

Egy szó mint száz, a világ másik végén teljesen másnak mondható a tél. Olyan furcsa még, hogy mondom mindezt  Júliusban, amikor Magyarországon, meg mindenki a meleg miatt panaszkodik. Mondanám, hogy cseréljünk, de hát…..

Idézet

Ma találtam egy jó kis idézetet, igazán a mai  mottóm is lehetne..... Nagyon sokat változtatott rajtam az itteni életünk, és ez nemcsak teljesen az itteni életünknek köszönhető, hanem annak is, hogy olyan társ van mellettem, mint Péter:)


Live your life....Don't be afraid....Just do it, if you would like something.....:)

Napsütötte hétfő

Olyan jó volt Péter mellett ébredni.Igy hogy reggel megyek dolgozni, korán kelek, ő még alszik. Én sötétben indulok el. Annyira szeretek mellette kelni, reggel együtt kávézni, megbeszélni kinek-milyen napja lesz.

Lassan kezdenek beállni a napok hogyan is dolgozom. Hétfőn és pénteken van szabadnapom, a többi napokon dolgozom. Jó volt ma úgy kelni, hogy ma nem kell menni. Ilyenkor igyekszem magam utolérni. Megirni az elmaradt e-maileket, takaritani, pihenni, főzni,bevásárolni....

Meg ami nekem reggel, az otthon este, igy tudok egy kicsit beszélgetni otthoniakkal is:)

Mondták, hogy nagyon jó kis Bl döntő volt a spanyol-olasz döntő....Nagyon sajnállom, hogy nem láttam, az eredményből és a kommentekből azt láttom, nagyon izgalmas döntő lett, jó lett a Bl vége:)


A mai nap folytatásaként megirtam, apukámnak a levelét. Most én voltam a soros. megint egy kisebb "regényt" sikeredett neki irnom, és olyan jó volt leirni, hogy ha legközelebbi válaszomat már személyesen tudom majd átadni:) Hiszen Pénteken kifizettük a jegyekre a pénzt. Igaz még nincs a kezünkben a jegyek, de most már mondhattom, biztos, hogy megyünk haza:)


Kisütött a napocska, szeretem az ilyen napokat, ki is nyitottam minden ablakot, hadd jöjjenek be a napsugarak:)


A nap további része pihenéssel, takaritással folytatodik. Végre van ezekre is időm.

Pénteken már kimostam. 3 hete elromlott a mosógépünk, igy levittem a mosóboltba a ruhákat. Nem messze van innen. Remélem mindenki látott olyan amerikai filmeket, ahol elviszik kimosni ilyen üzletekbe a ruhákat, bedobják a pénzt, és várakoznak a székekben. Itt is nagyon elterjetek.....Nagyon vicces élmény, hogy amit a filemekben láttam, érzékeltem, azt most itt megtapasztalhattom. Jó kis társasági élet zajlik ezekben az üzletekben, igy megkönnyiti a várakozást.


És a mai tervek között szerepel még nadrág vásárlás. Úgy néz ki kedves férjecském kinőtte a nadrágját. Persze tiltakozott reggel, hogy majd vesszünk. De mondtam, hogy nincs idő várni, meg még utána is kiabáltam, hogy megyek érte, és hogy tudom hol dolgozik......:) Még jó hogy a szomszédok nem értik, mit kiabálok:), vannak előnyei ennek a saját nyelvnek:)