Esős kezdet-napsütéses befejezés...:)

Reggel megint arra ébredtem, hogy sötét van, és hallom ahogy esik az eső.....Megint egy esős-felhős nap, gondoltam. De délutánra felszakadt a felhő réteg, a napocska is megmutatta magát. Ha reggel kérdezz valaki, hogy lehetséges-e , hogy délután kisüssön....Akkor azt mondtam volna,áááááááááááá, kizárt....


És most ha kinézek az ablakon akkor azt látom, hogy nem lett igazam, merthogy igen is süt a nap, és nyoma sincs a reggeli keresztbe esős napnak.

Eddigi napok, nem voltak valami szépek....Kérdeztem is, hogy merre találom a nyarat....persze választ nem kaptam:)

Délután elmentünk Owhiro Baybe, kicsit sétálni, levegőzni, Csöpivel játszani. Látszott is a forgalmon, hogy most hogy megjött a jó idő, mindenki igyekszik kiszabadulni.....


Mi a rossz időben éjszakáig tartó társas partikat játszottunk, hol "életre, hol halálra":) Nagyon jó volt együtt játszani, nyugalomban....Péter is, és én is nagyon élveztük....

Egyik este kibontottuk a játékhoz egy Tokaji bort is, amit otthonról hoztunk:)
 
 

 
 
 
 
Habár kirándulni az idő miatt nem jutottunk el, de élveztük, hogy itthon vagyunk együtt, jókat eszünk, reggel sokáig alszunk, éjszakáig játszottunk....:)
 
 
Imádom Owhiro Bayt, ha tehetjük ide szoktunk Péterrel kimenni. Most épp délután apály volt, csodás tiszta vízzel. Péter a sziklákon elég sokáig be tudott menni az óceánba. Csöpikém is szeretett volna utána menni, de nem engedtem, mert a sziklák között, volt olyan rész, ahol már mélyült a víz. Féltettem....
 
 
Épp Péternek mondtam annyira nyugtató a nagy kék vizet nézni, a hullámokat, a sziklákat, az embereket, akik élvezik a sétát, jókat beszélgetnek, a kutyusokat, akik a vízben játszanak....
 
 
Kicsit lelassulsz....és bármi baj van, ha innen hazaérsz, megnyugszol.....
 
Mutatom is képekben:)
 
 






















 



1 megjegyzés:

  1. Aranyos ez a kutyus, remelem nem tevedek, es nem taposok a lelkivilagaba, de klasszikus kevereknek tunik. Nagyon szeretem ezeket a kis kombo kutyakat, nekunk is volt egy nagyon hasonlo a szuleimnel, csak barnas-voroses szinben roka pofaval, igazi szemelyiseg volt :) Egy novemberi napon apukam hozta haza a kabatja alatt, akkora volt, h elfert a tenyereeben. Altalanos iskolas voltam meg akkor, de meg Laca is talakozhatott vele, amikor egymas melle sodort minket a sors :) Vakarcs volt a neve, de csak `Vaki`-kent vonult a tortenelembe. Sajnos mar nem el, de neha mai napig felemlegetjuk a hobortjait.
    Falun laktunk, es anyukamek hazaval szemben van a kozintezmenyek ebedloje 9iskola, ovoda, onkormanyzat, stb). Amikor hajnalban meghozta a tejes auto a napkozisek poharas iskola tejet, azt rekeszekben leraktak az ebedlo kapujaban (akkoriban ez bevalt gyakorlat volt, nem tunt el...). Azaz megis, mert Vaki rendre atsetalt az uton (ki tudott bujni a keritesen, nem mert lyukas volt, hanem olyan dizajnja volt), es szepen a kis pofijaba a fogai kozott hazahozott reggelente egy-egy doboz tejet, urambocsa` kakot, szigoruan maganak.
    Tudom, h ennek keves koze van a napsutotte uj-zelandi setahoz, de Csopkerol beugrott egy kis nosztalgia :)

    VálaszTörlés