Egy egyszeri pécsi lány esete, egy egyszeri borsodi fiúval...,avagy hogy és miként boldogulunk egy távoli világban,Kiwilanden:)
Itthon....Otthon....
Másfél hetünk van még itthon....A napok nagyon telnek. Sok fele jártunk, de sok minden ki is maradt....Talán ez a legnehezebb mikor az ember itthon van, hogy mindenkivel találkozzon, mindenhova eljusson ahová tervezte...Merthogy tervek, vágyak mindig vannak egy-egy hazaút előtt....Elképzeled a családi-baráti találkozások pillanatait, látod szemeid előtt az ismerős tájakat, vágysz ízekre amiket mindenképp meg szeretnél kóstolni...És amikor megérkezel, igyekszel minden álmodat megvalósítani.... a baj hogy valami mindig kimarad, ami iszonyat elszomorító, hiszen olyan messziről jövünk, hogy tényleg ez a pár hét lehetőségünk van mindenre....
Közben meg próbálod képek segítségével elkapni és megőrizni a fontos pillanatokat....Sajnos Péter otthon hagyta a fényképezőgépemet, így egy fényképezőgépünk van, az övé, ami egy profi gép, és én annyira nem tudom használni...Hiányzik az okos telefonom is, ilyenkor jön rá az ember milyen jó is, hogy gyorsan elő tudod kapni a zsebedből és kattintasz is....
A családjaink nagyon örülnek nekünk, de legfőképp Lilinek....Mindenki kényezteti ezt a csöpp lányt, aki hihetetlen mennyire jól viseli, hogy hány helyen aludt már eddig...Csoda lányka, aki mindig mosollyal a száján ébred, aki mindenkire mosolyog, mindegy hány ember veszi körül....
És hát szuper látni, mennyien szeretik....Csodás nézni, ahogy a nagyik és a nagypapa fogja, nézik ezt kicsi lányt, élvezik, hogy nagyszülők lettek.... A tesók kivették a szabijaikat hogy velünk lehessenek, öcsikém követett minket Pécsre, és velünk volt...
Most épp Péteréknél vagyunk Cigándon, ahol holnap hatalmas bográcsozás lesz, és ahol összejön a család apraja-nagyja, hogy együtt legyünk...Igyekszem majd sokat fotózni is holnap....
Amikor megérkeztünk Magyarországra pár napot Budapesten töltöttünk. Péter egyik volt kollégája kölcsön adta lakását, ahol ki tudtuk pihenni az utazás fáradalmait (Köszönjük Misi :)...Hugim jött is mint Piroska a kosarával, hogy megetessen minket, mindenféle "földi" jóval, volt benne kolbász, túró rudi, maci sajt, boci sajt, erős paprikát, zöldségek, kakaós csiga....
Anyum is meglepett, és feljött Budapestre, merthogy ő időközben visszaköltözött Komlóra.... Péter családja is csatlakozott, és elmentünk a Városligetbe sétálni....Szuper volt, a napsütésben együtt lenni, beszélgetni....
Aztán lementünk vonattal Péter tesójáékhoz Miskolcra. ....Ez volt Lili első vonat útja.... Egyik nap Lillafüredre mentünk kirándulni együtt....Szerencsénkre a napsütés követett minket....
Aztán lejöttünk Péter anyukájához Cigándra....Nagyon szuper családi fotókat sikerült csinálni...A reggeleket együtt kezdtük....Nagyi is és Lili is élvezte, hiszen végre nagyi nem a "dobozból" laptopból szólalt meg, hanem személyesen.....
Pécs és Komló volt a következő állomásunk....A Pécs táblánál elkezdtem ugrálni a kocsiban, hogy végre, most én értem haza...Közben nagyban magyaráztam Lilinek, hogy most majd anya megmutatja, hova járt iskolába, hol játszott gyerekként, melyik fára mászott fel, megnézzük a belvárost....egy mosolyt kaptam válaszul tőle....
Most ezen a héten Cigándon vagyunk...Az utolsó hetünket Budapesten töltjük, már most tudom, hogy érzelmes lesz, hiszen megkezdődik a búcsúzkodás....Anyukám és apukám is feljönnek Budapestre, csinálunk is majd egy családi ebédet....
Közben meg Csöpikém iszonyat hiányzik....Szomszédasszonyomék vigyáznak rá....Kaptam is szomszéd úrtól pár képet, amit készített róla, még mindig nagyon fotogén a kiskutyám :)
Már csak másfél hét és újra megsimizhetem....És izgalmas utazás lesz, hiszen Péter anyukája jön velünk...Ő lesz az első , aki kijön hozzánk, akinek megmutathatjuk hol is élünk, kik a barátaink....
Közben meg próbálod képek segítségével elkapni és megőrizni a fontos pillanatokat....Sajnos Péter otthon hagyta a fényképezőgépemet, így egy fényképezőgépünk van, az övé, ami egy profi gép, és én annyira nem tudom használni...Hiányzik az okos telefonom is, ilyenkor jön rá az ember milyen jó is, hogy gyorsan elő tudod kapni a zsebedből és kattintasz is....
A családjaink nagyon örülnek nekünk, de legfőképp Lilinek....Mindenki kényezteti ezt a csöpp lányt, aki hihetetlen mennyire jól viseli, hogy hány helyen aludt már eddig...Csoda lányka, aki mindig mosollyal a száján ébred, aki mindenkire mosolyog, mindegy hány ember veszi körül....
És hát szuper látni, mennyien szeretik....Csodás nézni, ahogy a nagyik és a nagypapa fogja, nézik ezt kicsi lányt, élvezik, hogy nagyszülők lettek.... A tesók kivették a szabijaikat hogy velünk lehessenek, öcsikém követett minket Pécsre, és velünk volt...
Most épp Péteréknél vagyunk Cigándon, ahol holnap hatalmas bográcsozás lesz, és ahol összejön a család apraja-nagyja, hogy együtt legyünk...Igyekszem majd sokat fotózni is holnap....
Amikor megérkeztünk Magyarországra pár napot Budapesten töltöttünk. Péter egyik volt kollégája kölcsön adta lakását, ahol ki tudtuk pihenni az utazás fáradalmait (Köszönjük Misi :)...Hugim jött is mint Piroska a kosarával, hogy megetessen minket, mindenféle "földi" jóval, volt benne kolbász, túró rudi, maci sajt, boci sajt, erős paprikát, zöldségek, kakaós csiga....
Anyum is meglepett, és feljött Budapestre, merthogy ő időközben visszaköltözött Komlóra.... Péter családja is csatlakozott, és elmentünk a Városligetbe sétálni....Szuper volt, a napsütésben együtt lenni, beszélgetni....
Aztán lejöttünk Péter anyukájához Cigándra....Nagyon szuper családi fotókat sikerült csinálni...A reggeleket együtt kezdtük....Nagyi is és Lili is élvezte, hiszen végre nagyi nem a "dobozból" laptopból szólalt meg, hanem személyesen.....
Pécs és Komló volt a következő állomásunk....A Pécs táblánál elkezdtem ugrálni a kocsiban, hogy végre, most én értem haza...Közben nagyban magyaráztam Lilinek, hogy most majd anya megmutatja, hova járt iskolába, hol játszott gyerekként, melyik fára mászott fel, megnézzük a belvárost....egy mosolyt kaptam válaszul tőle....
Most ezen a héten Cigándon vagyunk...Az utolsó hetünket Budapesten töltjük, már most tudom, hogy érzelmes lesz, hiszen megkezdődik a búcsúzkodás....Anyukám és apukám is feljönnek Budapestre, csinálunk is majd egy családi ebédet....
Közben meg Csöpikém iszonyat hiányzik....Szomszédasszonyomék vigyáznak rá....Kaptam is szomszéd úrtól pár képet, amit készített róla, még mindig nagyon fotogén a kiskutyám :)
Már csak másfél hét és újra megsimizhetem....És izgalmas utazás lesz, hiszen Péter anyukája jön velünk...Ő lesz az első , aki kijön hozzánk, akinek megmutathatjuk hol is élünk, kik a barátaink....
Hazaút.....
Péterrel nagyon féltünk a hazaúttól, na nem attól, hogy velünk mi lesz, hanem hogy a kiscsaj, hogy fogja viselni....Hiszen még olyan pici....Féltünk hogy fog aludni, rendesen fog-e enni, nem fog-e fájni a füle a nyomás különbség miatt....
Szerencsére minden rendben volt, mondhatnám Lili jobban viselte az utat mint mi....És hát istenes ötlet volt megállnunk féluton...Mi is és ő is tudott egyet aludni, rápihentünk a második nagy ugrásunkra....
Wellingtonból délelőtt indultunk, estére értünk Bangkokba...Lili sokáig nem tudott elaludni a repülőn, vittük magunkkal a kengurut, abban sikerült elringatnunk annyira a kiscsajt, hogy utána könnyen tudott aludni a mózes ágyban amit kaptunk a repülőn...
Köszönjük Kingának (http://moatravel.co.nz/go/) aki megint szuperül megszervezte a jegyeket nekünk és aki megrendelte a szállást és a mózest is a repülőre.
Bangkokba érve, már nagyon fáradtak voltunk Péterrel. A repülőtéren már vártak minket, a szálloda egy kocsit küldött értünk, és vitt minket a szállodáig.... A szállásunk szuper volt, egy teljes napot töltöttünk ott....Napközben egy kiadós alvás és egy fini reggeli után, elmentünk sétálni és felfedezni a szálloda kertjét....
Másnap éjjel indultunk tovább Bécsbe....Hajnalban érkeztünk meg...Hihetetlen nagy segítség volt, hogy a repülőút után megkaptuk a babakocsit, így amíg várakoztunk a Budapesti járatunkra, addig tudott aludni egyet Lili a babakocsiban....
Öcsikém tudott kijönni elénk a repülőtérre....Nagy volt az öröm....szegény öcsémnek a nyakába ugrottam....mondtam is neki, így sokkal jobb beszélgetni....
Másfél hete vagyunk itthon, az egész család nagyon boldog, hogy itthon vagyunk....Lili nagyon édes, jól viseli, hogy ennyi helyen alszik....
Most épp Péteréknél vagyunk, holnap indulunk Pécsre apukámhoz....Már nagyon vár minket, nemrég hívott, hogy mikor megyünk....
Szerencsére minden rendben volt, mondhatnám Lili jobban viselte az utat mint mi....És hát istenes ötlet volt megállnunk féluton...Mi is és ő is tudott egyet aludni, rápihentünk a második nagy ugrásunkra....
Wellingtonból délelőtt indultunk, estére értünk Bangkokba...Lili sokáig nem tudott elaludni a repülőn, vittük magunkkal a kengurut, abban sikerült elringatnunk annyira a kiscsajt, hogy utána könnyen tudott aludni a mózes ágyban amit kaptunk a repülőn...
Köszönjük Kingának (http://moatravel.co.nz/go/) aki megint szuperül megszervezte a jegyeket nekünk és aki megrendelte a szállást és a mózest is a repülőre.
Bangkokba érve, már nagyon fáradtak voltunk Péterrel. A repülőtéren már vártak minket, a szálloda egy kocsit küldött értünk, és vitt minket a szállodáig.... A szállásunk szuper volt, egy teljes napot töltöttünk ott....Napközben egy kiadós alvás és egy fini reggeli után, elmentünk sétálni és felfedezni a szálloda kertjét....
Másnap éjjel indultunk tovább Bécsbe....Hajnalban érkeztünk meg...Hihetetlen nagy segítség volt, hogy a repülőút után megkaptuk a babakocsit, így amíg várakoztunk a Budapesti járatunkra, addig tudott aludni egyet Lili a babakocsiban....
Öcsikém tudott kijönni elénk a repülőtérre....Nagy volt az öröm....szegény öcsémnek a nyakába ugrottam....mondtam is neki, így sokkal jobb beszélgetni....
Másfél hete vagyunk itthon, az egész család nagyon boldog, hogy itthon vagyunk....Lili nagyon édes, jól viseli, hogy ennyi helyen alszik....
Most épp Péteréknél vagyunk, holnap indulunk Pécsre apukámhoz....Már nagyon vár minket, nemrég hívott, hogy mikor megyünk....
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)