A Hobbit 3. előzetese

És éljen újra elérkeztünk, újra eltelt egy év, újra várhatjuk a Hobbit filmet. Ami ezúttal az utolsó részéhez ért.....


2 napja megjelent az első előzetes a filmről...... A film alcíme: Battle of the five Armies......


Az előzetes sokat sejtett.....


Mutatom is:

Megkaptuk a residency-nket.....

Egy hete hogy megkaptuk a residency-nket....Nagy-nagy öröm ez....Vagyis inkább könnyebbség....Megkönnyebbülés, hogy egy újabb lépést tettük meg a tervek szerint, hogy biztonságosabban vagyunk itt, több jogunk- és lehetőségünk lesz.

Március végén beadtuk a papírjainkat, megkértük a work visánkat is, mert közeledett az előzőnek a lejárási ideje, és közben belekezdtünk a residency kérelmünkbe is.....Áprilisban vissza is kaptuk az összes igazolást, a dokumentumainkat....Kicsit meg is ijedtünk, hogy rendben hogy megkaptuk a work visánkat, de mi a helyzet a másik kérvényünkkel....Nem kellenek tovább a papírjaink?   Péter irt is nekik egy
e-mailt....Mondták aggodalomra semmi okunk nincs, ez a folyamat egy hosszadalmasabb elbírálást igényel, az eddigi igazolásokat lemásolták, és ha kell még valami nekik, majd jelentkeznek.....


Hónapok teltek el csöndben....Aztán jött egy újabb érdeklődő e-mailünkre a válasz, hogy kéne még két igazolás. Egy Pétertől, jobban mondva cégétől, egy fizetési igazolás. Tőlem egy igazolás kellett az angolommal kapcsolatban....Hogy is állok, el tudok-e intézni önállóan a  dolgokat....Mivel nincs még meg az IELTS angol vizsgám....Így a munkahelyemről kellett kérnem egy véleményt, amit Sue a főnök asszonyom irt meg nekem....Másfél évet dolgoztam az idősek otthonában mint gondozó, és azóta önkénteskedem, ahogy eddig is tettem.


Írtam is egy e-mailt Suenak, meg tenné-e nekem ezt a szívességet, másnap mentem önkénteskedni, így személyesen is tudtunk beszélni....Mondta mire visszaérünk, a kirándulásunkból, addigra megírja nekem.....Így is tett, hihetetlen milyen szépeket irt...Leírta eleinte nehezen ment az angol nyelv, de idővel, egyre jobban meg tudtam magam értetni, és hogy egyedüli munka végzés is ment. Azt is írta biztos benne, hogy idővel még jobb leszek....Nagyon belepirosodtam, zavarba jöttem, ahogy olvastam.....


Ezután beadtuk az igazolásokat.....Innen már felgyorsultak az események.....Egy másod vélemény is kellett az elbíráláshoz, így egy másik ügyintéző is átnézte a papírjainkat...Aki ugyancsak zöld jelzést adott....

Befizettük a díjakat, és másnap mehettünk is az útlevelekért....Mivel aznap pont angol órám is volt. Így együtt mentünk Péterrel és a kollégájával a Bevándorlási Irodába......Épp ebéd szünet volt..... Az ügyintéző hölgy nagy mosollyal fogadott minket. Bemutatkoztam neki én is. Addig mindig Péterrel beszélt, így én egy kicsit amolyan "szellem feleség" voltam....Mondtam is, hogy esküszöm létezem, és igen én vagyok Péter felesége....

Rögtön megnéztük a residency-nket az útlevelünkben....Jó érzés volt.....


És hogy miért is olyan fontos ez nekünk?


Leginkább Péter miatt.....Eddig neki a work visája a Datacomhoz közötte...Mostantól szabad, ha szeretne munkahelyet váltani akkor szabadon megteheti... Nincs az a súly, ha valami baj van, akkor nagy a baj....Menni kell haza.....Így van választási lehetőségünk.....


Bodogan mentünk ebédelni együtt....

Élmény.....

Ma végre két hét után újra napsütésre ébredtünk....Jó így kelni, egészen más energiák működnek körülötted. A város, az emberek is egészen mások. Többen sétálnak az utcákon, az éttermek, a teraszok megtelnek....


Ahogy jöttem a belvárosba az egyik étteremnél arra lettem figyelmes, hogy egy rendőr bácsi együtt nevet a kiszolgálóval és egy vendéggel. Jó látni ilyet.... Hogy amikor kell akkor szigorú is tud lenni egy rendőr, de ha kell akkor mosolyog és nevet is együtt  másokkal. Még akkor is ha szolgálatban van.


Számomra mindig is valahogy olyan misztikus és magasztos foglalkozásnak tűnt, maga a rendőrség.Valahogy otthon veszített  is az értékéből.

Amikor a velem egykorú generációt kérdezték, az óvodában kik is szeretnénk lenni.....Akkor sokan rendőr, tűzoltó,orvos szeretett volna lenni. A mai gyerekek mások, biztos vagyok benne, ha ma újra feltennénk ugyanezt a kérdést egy ovis csoportnak, akkor már más lenne a válaszuk.


Te mi szerettél volna lenni, ha felnősz? Mi volt az álmod?

Reggeli sziluett.....

Péter ma korán kelt....Ügyeletes.....és csörgött is a telefon.....korom sötét volt.....lámpákat kapcsoltunk.....ha Péter kikel mellőlem, akkor én se tudok aludni.....Felkeltem, bekapcsoltam a heat pumpunkat és kimentem kávét főzni.....közben Csöpke is kijött megnézni, mi ez már,hogy ilyen korán kukorékolunk.....rázó fenékkel jött, imádom.....Kis simi, kis jutalom falatkát adtam neki....közben már érezni a friss kávé illatát.....megyek melegíteni a kávénkhoz a fini tejecskét.....

Péternek szólok, jöjjön vissza az ágyba kicsit, hogy együtt kávézzuk....szeretem.....

Reggel korábban kezdjük a reggeli sétánkat....Épp csak hogy felkelt a nap....Rohanunk, mostanában minden reggel futunk.....Péter elindul fel a dombon....késésben van.....Csöpke siet utána, hiába Péter előnye, mi utólérjük..... Még marad egy kis idő Csöpi simire, és egy búcsú csókra..... Csönd van még....látszik most kezdenek ébredezni az emberek..... Jó így sétálni....elkezdeni a napot:)
Jó reggelt:)

Segítség, hideg van:)

Hideg van, nem kicsit, hanem nagyon is....Hétvégén még mondogattam Péternek, hogy jééééé már július közepe van, és eddig egész jól megúsztuk a telet....Na, azt hiszem elkiabáltam.....2 napja rettenetesen hideg van....Fúj a szél, hol esik, hol nem az eső....És a hőmérő higanyszála is kevesebbet mutat.

Reggel mikor keltünk, és elhúztam a függönyt, Péter mondta is "fújj-fújj idő", "bújj vissza", maradjunk ágyban..... :) 

Két dolog segít minket ebben az időben.....a heat pumpjaink, és egy jó meleg bögre citromos-mézes-gyömbéres ital:) Itt nagyon sokan isszák ezt a fini italt. Télen a legjobb:)

Sűrítmény, amit forró vízzel kell felönteni.....

Na meg egy új lakberendezési eszköz:) A szárító gépünk....Tavaly mikor ideköltöztünk, pont nyár vége volt, és akkor még ki tudtam teregetni a kinti szárítónkra a ruhánkat.....Idén valahogy nem nagyon akartak bent megszáradni a ruhák...., és mondtam  Péternek, hogy habár eddig azt mondtam nincs szükségünk szárítógépre, most már úgy gondolom igenis kell egy, ha nem azt akarjuk, hogy egy hétig száradjanak  a  ruhák....Hetek óta kutattok, milyet is kéne, hol is kéne, míg végül egy hete megvettük egy helyen, ahol 25%-al olcsóbban kaptuk meg.....

Hétvégén felhoztuk a kocsiból, és Péter beszerelte a mosókonyhánkba.....Épp hallom is, ahogy dolgozik.....Megnyugtató és egyben boldogító érzés, hogy akkor mosok, amikor akarok, tuti hogy megszáradnak a ruhák, és pár óra múlva már pakolhatom is el a szekrényünkbe.....

Ha valakinek egyébként a világ másik végén melege van, szívesen fogadunk egy-két fokot errefelé:) Küldjetek nyugodtan:)

Péntek: jó társaság, fini vacsora, romantikázás kettesben.....

Woooow micsoda pénteki nap:)

Péntek reggel: jön föl a napocska

Péntek este: kezd sötétedni....

Még mindig pörgők a tegnapi nap után. Mert hogy a reggel és a délelőtt még álmoskásan telt. Kellett is egy fini csirke leves, amolyan vietnámi módra az angol órám után. Ami meghozta az erőmet. Hazaérve aludtam is egy nagyot az én kiskutyámmal.

Utána egy laza kis séta, fürcsi....És újra úton voltam be a városba Péterékhez. Pétereknél a péntek délután úgy néz ki, hogy délután 4- óra után egyszer csak kinyitódnak a hűtők, és előkerülnek a sörök, és a borok, mindenki kis csapatokban beszélget, vagy elvonulnak a  konyhába, ahol valahogy teljesen véletlenül bekapcsolódik a dvd lejátszó :), és fantasztikus hangulatban elkezdődik, a hétvégére való hangolódás.


Ezer éve nem voltam a városban péntek este. Mikor mentem be, már sötét volt, a belvárosban, telis-tele emberek. Mindenki szépen kiöltözve, vidáman sétálgattak.

Mikor Péterékhez értem, már Péter kezdett is mesélni, hogy képzeljem, van itt egy magyar lány, Daniéknál fog aludni (Dani is Datacomnál dolgozik), és hogy itt van Dani felesége és babája is. Tudtam, itt jó este lesz. Bemutatkoztunk Orsival, és mondta mi vagyunk az első magyarok, akikkel találkozott Új-Zélandon.....Hihetetlen jófej csajszi....Orsi otthon ügyvédként dolgozott, és volt egy nagy álma, hogy ide szeretne jönni, a világ eme felére, élményeket szerezni. Ezért több éves szervezés után útra kelt.....Most éppen itt van pár napig Wellingtonban, majd megy le a déli szigetre, majd megy át Ausztráliába, Balira, és még ki tudja hol áll meg:)

Szóval mi csajok elkezdtünk beszélgetni....Egyszer csak azt vettük észre, hogy a fiúk kezdenek, vissza- vissza szivárogni:) Nálunk jobb volt a hangulat:)

Este együtt elsétáltunk a vonat állomásra, ahol búcsút intettünk egymásnak. Megvoltak  a "nagy ölelések", a "vigyázz magadra", és "itt és itt majd találkozunk" mondatok:)


Mi Péterrel felmentünk a busz állomásra....., hogy hazamenjünk.....De aztán úgy gondoltunk, ezer éve nem voltunk sétálni kéz a kézben, telihold van, ráadásul szélcsendes este volt....Így neki indultunk az éjszakának. Jót beszélgettünk, közben azon gondolkodtunk, hogy be kéne ülni valahova, kezdünk éhesek lenni.....


Péter régóta kinézett egy új Fish n Chip-eset, ahol te magad választhatod ki a halat, mit szeretnél enni, és a krumplit is, milyen formán szeretnéd kisüttetni.....Sajnálatunkra, pont zártak, de volt még egy ötlet a tarsolyunkban..... Elmentünk egy olasz pizzázóba, amit Péter nagyon dicsért nekem.....


A kiszolgálás fantasztikus volt, amolyan igazi olasz stílusú.....Jól éreztük magunkat, és nagyon jól laktunk.....Én egy finom pizzát ettem....Péter paradicsomos tésztát választot.....

Egy biztos, ide még vissza kell térnünk, rég ettem ilyen finom pizzát:) Grazias Pizza Napoli:)

Kért igazolások a residency kérelmünk miatt.....

Március végén a work visa meghosszabbitásunk mellett, beadtuk a papírokat a residency-nk miatt is.

Hónapokon keresztül nem hallottunk a  Bevándorlási Hivatalról. Persze mondták, hogy az elbírálás maga hat hónapig is eltarthat. Péter mondta is megkérdezi tőlük, hogy minden rendben van-e, minden igazolásunk megvan-e, vagy kell esetleg valamilyen más igazolás is. És persze figyelmeztetésként belelírta Péter még, ha esetleg Magyarországról kéne valami, akkor néha hetek kellenek a kért igazolások megérkezéséig. Biztos ami biztos, nehogy ezért csússzunk ki egy határidőből.....

Tegnap jelentkeztek. És kértek tőlünk még  2 okmányt. Egy igazolást  Péter cégétől. Nekem meg kérnem kellett egy kis irományt Suetól, mangeremtől, hogy milyen az angolom. Merthogy nincs itteni ILTS vizsgám, és szeretné tudni az ügyintéző hogy,milyen szinten állok.


Tegnap írtam Suenak, hogy tudna-e nekem írni, egy kis összegzést, amiért nagyon-de nagyon hálás lennék.....

Ma már a kezemben is volt. Sue volt olyan kedves hogy mielőtt eljöttem volna az otthonból, a kezembe adta az igazolást.

Önkénteskedni voltam....Cathynek segítettem. Ma elmentünk ebédelni az időseimmel, és megünnepeltük June szülinapját :)


Elolvasva a véleményt, belepirosodtam. Mindig nagyon hálás leszek Suenak, hogy hitt bennem, és kaptam tőle egy esélyt 2 évvel ezelőtt.....Soha nem felejtem el  azt az érzést, mikor megkérdezett, hogy szeretnék-e velük dolgozni....emlékszem azt hittem, valamit félreértettem, és nem is azt hallom, nem is azt értem, amit kérdeztek tőlem:)


És engedjetek meg egy kis részletet ebből a levélből:


"Klara was previously employed as a permanent staff member by Vincentian Home.... Klara commenced work with in 2012 and left of her own accord in July 2013. She continues to volunteer at Vincentian and assist our occupational therapist with recreational outings.....

When Klara initially commenced work for us her English comprehension was good but she struggled a little with the spoken language. However, she proved to be an extremely fast learner and by the time she left in July of last year she spoke English very well and had no problems making herself understood to either the residents under her care, their family members, or to the staff members she was working alongside. Klara has proven herself a valuable, and popular, volunteer. Her English continues to improve and I would now consider her to be fluent with the language...."

"Living in Wellington..."

Ma Anikó barátnőmmel töltöttem a délutánt...Mikor hazafelé jöttünk, kérdezte hogy volna e kedvem autókázni....Persze, hogy volt... Csodás időnk volt, a part mentén mentünk. Közben jó kis Michael Bublé és Diana Krall zenéket hallgattunk, és beszélgettünk. Mondtam is "Nézd milyen szép helyen vagyunk....néha még mindig azt hiszem , hogy álmodok, és ha valaki megcsíp, akkor felébredek....."

És hogy miért is szeretek itt élni....Itt egy kisfilm válaszokkal:)