Amikor elindultunk ide az új világba, akkor fejenként 23 kg-val (mi kevesebbel érkeztünk)lehetett volna jönni.Így pakolásnál, jól meg kellet gondolnunk mit is hozunk magunkkal . Én ruhákat, 4 pár cipőt, 2 Csernus könyvet,ékszereket, angol könyveket és szótárakat hoztam magammal. A Csernus könyveket idén kaptam szülinapomra.Nagy vágyam teljesült ezzel, hogy eme két könyvet elolvashatom, magaménak tudhattok.
Az egyik könyv Dr. Csernus Imre A nő, a másik A férfi kötete.
Mikor megérkeztünk elkezdtem A Nő című könyvét olvasni, olyan érzés volt, mintha minden oldalról, kaptam volna egy pofont, mintha leöntöttek volna hideg vízzel. Azt hiszem mindenkinek ajánlani tudom…Eddig is foglalkoztatott maga a gondolat, hogy mitől nő a nő, hogyan lehet jól csinálni a különböző feladatainkat, a különböző szerepeinket, hogy mi az élet célom, mivel akarok foglalkozni, hogy ki is vagyok én valójában…Nem lövöm le a poént, hogy mi lesz a könyvben, mert szerintem mindenki mást fog levonni tanulságképpen.
Egy biztos egyben nagyon igaza van, ha te nem teszel meg valamit az életedért, akkor semmi sem fog változni….Ezért el is döntöttem elég a nyafogásból, a kifogásokból, hogy egyedül vagyok, hogy nem tudok kommunikálni….ha én ezekért a dolgokért nem teszek, és várom a sült halat, hogy berepüljön a számba, akkor semmi se fog változni.Szóval az egyik elhatározásom az volt, ha kiolvasom a könyvet, akkor minden nap angolozom. Ki is találtuk Péteremmel a legjobb mondja ennek, ha angol cikkek közül választok egyet, és azt lefordítom, ő meg ha hazaért, leellenőrzi. Így olyan cikket választhattok ami érdekel is, és nem unalmas, és nem magolós tanulásban lesz részem, hanem egy élvezetesebb formájában.
Hát hölgyeim és uraim, az első cikk fordítása meg is történt, vért pisiltam , mire végeztem, de megcsináltam. El is felejtettem milyen is igazándiból leülni és angolozni. Az a nagy igazság, mivel kétszer nem sikerült a nyelv vizsgám, ezért én már lemondtam arról, hogy valaha is megtanuljak angolul. Erre minden reggel ha felkelek, az új életem emlékeztet rá, ahhoz, hogy érvényesüljek itt, és valaha dolgozhassam, igen is meg kell tanulnom, igen is minden nap vért fogok húgyozni…..
Péteremtől kaptam, egy levelet, elkezdtem olvasni, és nagyon ismerős volt a történet, rá is kérdeztem poénkodva, hogy ezt te írtad? Erre ő visszaírja, hogy igen és elküldte a Határátkelős blogba, amit én is olvastam eddig az Origon. Hihetetlen, gondoltam, lehet, hogy megjelenik a mi kis történetünk a világjhálón, ráadásul Péterem irományaként?…. A levelet bemásolom amit kaptam:
Tortent egyszer a nem is olyan tavoli multban, hogy a parommal ( akkor meg jegyesem ) arrol beszelgettunk, hogy meg kellene lesni milyen az elet Magyarorszagon kivul. Jomagam munkambol kifolyolag mar jartam 1-2 nagyvarosban az EU-n belul ( Frankfurt, Stutgart, Koppenhaga, Brno, Praga ), es mindenkepp Angol nyelvterulet, es szakmai multamra valo tekintettel IT-s ( Unix sys admin ) helyekben gondolkoztunk. Tudtam, hogy Anglia/Irorszag, noha szep helyek, sajnos leepitesekkel probaljak atveszelni ezt az idoszakot. Uj Zeland valahogy mindig is tetszett, es tudtam, hogy szinte minden vagyam/almom megvalosulhat erre ( ocean, hegyek, erdok, kedves emberek ), igy be is irtam gyorsan keresobe, gondoltam hatha van valami online portal amin hirdetnek IT-s allasokat.
Elso talalat, nyero is volt, gyorsan be is irtam mifele allast keresek, es 63 talalat lattan kicsit megorultem.
Gondoltam valami kozepes, vagy nagyobbacska ceget kellene keresni, aki nem megy tonkre 1-2 heten belul, igy esett a valasztasom a mostani munkahelyem hirdetesere. Mivel a keresoben volt egy funkcio ami az eves fizetes megadasaval szukithette a talalatokat, gyorsan el is keztem addig emelni a limitet, amig eltunik a hirdetes, hogy be tudjam loni, mennyi az annyi. Itt majd leestem a szekrol. Gyors keresgeles, kinti APEH protaljan be is irtam az eves fizetest, es varakozba figyeltem, az oldal Please wait feliratat. A kikopott havi osszeg gyors atvaltasa meg is hozta a kedvemet, hisz atlepte azt az alomhatart, ami mint eletcel lebegett elottem. Valaha en biztos, hogy elerem, hogy ennyit keressek, s lam itt az alkalom ( 28 evesen, valahogy nevetsegesnek tunt, hogy ezt elerjem, es megis, az a szam most ott vigyorgott velem szemben ).
A hiba akkor is hiba, ha jol sul el...
Gondolkodas nelkul, mar mar az eselytelenek teljes nyugalmaval, boktem ra a send CV gombra, es toltottem fel, az amerikas stilusban irodott CV-met, amit kotelezo volt naprakeszen tartani az akkori kenyeradomnal.
Aztan a nap tobbi reszeben valahogy epp felem billent a tragyaval megrakott szeker, es el is felejtkeztem eme cselekedetemrol.
Aznap este, egyszer csak csorog a telefon, megszakitva csendes pihengetesunket, sorozatnezes kozepette, s latom valami hosszu szam az. Privat mobil, csak 1-2 tenzleg arra erdemes kulfoldi kollega ismeri gondoltam baj van, gyorsan fel is kaptam.
Parom csak annyit lat, beleszolok, bemutatkozom, majd az esti fenyek kozepette is lathatoan elsapadok. No igen, megtetszett az oneletrajzom, s affelol erdeklodik az ismeretlen, hogy tudok-e most beszelni, merthogy ahogy szamolgatta azert mar benne vagyok az esteben, noha ott mar masnap reggelt irunk.
Rovid angolul megejtett csevej utan kozli, hogy koszoni szepen, hamarost jelentkezik, hogy egy technikai szakemberekkel megtuzdelt csoport elott felvetelizzek, mert o per pill csak azt szerette volna tuni milyen az angolom.
Letettem a telefonom, s ekkor lattam meg kedvesem arcan a dobbenetet, majd jott a kerdes, Ki, Mi, Minek, Miert, Hogyan es egyebkent is.
Ekkor dobbentem ra, kozos eletunk ma mar gyokeresen megvaltoztato mozzanatarol ( mikepp beadtam a jelentkezesem a vilag vegere - ahogy legkedvesebb baratom mondta, hogy hova is megyunk ) elfelejtkeztem beszamolni, esetleg ot is meginterjuvolni, mit szolna hozza. Magyarazkodas, es hosszas beszelgetes utan arra jutottunk ez meg nem jelent semmit, de igazan szolhattam volna elore... megjegyzem teljesen jogosak voltak az ellen felhozott vadpontok.
Ezek utan meg 3 kulon kulon mintegy 1,5 oras tengeren es kontinenseken tuli hivas volt. A mar emlitett szakmai interju, egy a leendo csapattal, illetve mivel egy ugyfel rendszereire vonatkozo allasrol volt szo, igy az ugyfel is bele kivant ( es mai napig kivan ) szolni abba, ki is lep be a rendszereire.
A masodik interju utan - melyet a csaladom is jelenletevel megtisztelt, parom elsapadva ramnezett, majd roviden ennyit mondott : Ezt nem hiszem el, ez kepes es felveteti magat!
S mint utobb kiderult, igaza lett. Az utolso telefonos egyeztetes utan, masnap reggel ( az ottaniak munkanapjanak vegen ) en meg almosan probaltam ebredezni, de parom surgetoleg keltegetett, mondvan belenezett a leelesladamba, es ott egy angol level ( csak alap angolt beszel ) vart benne szamokkal. Erre hamar kiroppent a csipa az en szemembol is, s gyorsan a monitorra fokuszaltam.
Gratulalnak, es ha nekem is megfelel oktober 3-an kezdhetnek, az altalam is kiszemelt osszegert.
Szeptember 5-e volt aznap, gyonyoru, napos keso nyari idovel megaldott pentek. Osszeneztunk, s csak annyit kerdeztem Mi legyen ?
Parom valaszat tudtam mi lesz, de azert megvartam : Peter, ekkora lehetoseget nem szabad kihagyni.
A mellekelve kuldott szerzodes-ajanlatot, bent a munkahelyemen tudtam kinzomtatni, alairni, s visszakuldeni.
Eldolt. Megyunk. Valahova a Vilag Vegere.
Munkatarsaimnak, ill csoportvezetomnek meg is mutattam izibe a levelet, amit vegyes erzelmekkel fogadtak. Valahogy en is. Amikor kijottem a managerem irodajabol, hogy akkor beadnam a felmondasom akkor tudatosult bennem. Itteni 6 eves palyafutasomnak vege, es megyek valahova messzire.
A kovetkezo harom het azzal telt, hogy 1-2 napra szallast talaljak, lehetoleg Wellington belvarosaban, tekintve, hogy a ceg is ott talalhato.
foglaltam azon izibe repulojegyet, s orultam is mint majom a farkanak, hogy kettonknek, oda-vissza ( merthogy ennyi ido allatt otthon nem lehetett elintezni a munkavallalasi vizumot, de ajanlattal, oda-vissza jeggyel, es nemi kezpenzzel elvileg turistakent belephetunk az orszagba - hataron nem is volt gond, csak megvizslatta es lemasolta a dokumentumokat a bevandorlasi hivatal illetekes kollegaja ) jegyet "csak" 950e HUF-ert tudtam foglalni.
Mint aki jol vegezte dolgat hatra is doltunk, es csak az utolso 8-9 napban keztunk pakolaszni, kilapatolni az addigi eletunket.
Megerkezett az atutalas a szamlankra, igy orvendezve beballagtunk az utazasi irodaba, hogy immaron ki is fizessunk a jegyunket.
Az elso akadaly
A foglalasunkat mivel nem vettuk at 2 napon belul vissza is mondta a rendszer ( es tenyleg ott volt a visszaigazolo level aljan... de oadig ki olvas ?? ), nincs jegy, de mindjart meglesni van-e meg hely ?
Nincs.
20 perces kutakodast vegzett a kisasszony, s heureka, lett jegyunk 998e HUF-ert. Mielott azomban idaig jutottunk, mi leizzadtunk, meghaltunk, minden bajunk volt ( ekkorra mar mindketten leszamoltunk munkahelyeinken, alberlet visszamondva, cuccok jo resze mar otthon ). Jeggyel a kezunkben egymasba kapaszkodva halalkodva hagytuk ott az irodat. Egy pipa megvan.
Hogy majd konnyebb legyen asszonykam vizumanak intezese, illetve meg magyarhonban sikeruljon, kimondtuk a boldogito igent, nemi papirozassal, surgetett kerelemmel. Hetfon jelentkeztunk ( mar elore vittunk mindent amit csak kerhettek ), penteken delben meg mar meg is volt a papir. Yippi
Keszuoldes tovabb, hogy elindulhassunk naszutunkra .. par evre :D
Hazalatogatasok, bucsuzkodasok, orules, siras, bosszankodas ( milyen messzire mentek ) utan ott talatuk magunkat a repteren, csomagok mar valahol a szortirozo rendszerben, csalad integet, mi pedig indulunk... messze.
Akadalyok ? Vicces dogok egy szigeten
Egy eloadason hallottam, hogy valamelyik ( mar nem emlekszem melyik ) egyetemen az volt a szokas, hogy a vegzos hallgatok, egy utolso eloadason vesznek reszt, amelyen valamelyik professzor amolzan utravalokent beszedet tart. Tortent, hogy az egyik ilyen beszedre feljkert professzor, a felkeres utan egy hettel tudta meg, jo ha 2 honapja van hatra, mert elorehaladott daganatot talatak az agyaban. Igy az o utolso professzori felszolalasa valoban az o utolso felszolalasa lett, melyet inkabb a gyermekeinek szant.
A lenyege ez volt : Az elet tele van nehezsegekkel, melyek olyanok, mint a kofalak. De ezek a kofalak, nem azert vannak, hogy megakadalyozzanak bennunket, hanem azert, hogy megmutassak nekunk mennyire akarunk ateri a tuloldalara. Igy ne atoknak, hanem aldasnak tekintsuk ezeket a kofalakat, melyek segitenek megerteni, mennyire szeretnenk elerni valami.
Ez annyira megragadt bennem, hogy mara mar onkentelenul is csak mosolygok, ha valami problema merul fel.
Hat ebben bokezu volt velunk az Eg.
Megerkezven a szallasunkra csak egy gyors zuhanyra futotta az eronkbol, 28 orat repulni azert nem vicces.
Masodik nap mar volt bennunk annyi ero, hogy egy laptopot ( 10" kis alap gep ) be is szereztunk, illetve talatunk egy szupermarketet, ahol alap dolgokat be tudtunk szerezni.
Lakaskereses indul. Puff, szinte minden ideiglenes szallas foglalt, merthogy Rogbi Vilagbajnoksag van eppen, es a varos tele a szurkolokkal.
Mintha a fogamat huznak, nincs mit tenni, akkor maradunk egyelore itt, csak ez nem tesz jot a koltsegvetesunknek.
Leballagok a recepciora, paff, itt is minden foglalt hosszu tavon, de epp erkezett egy visszamondas ( gondolom valakinek a kedvenc csapata kiesett ), igy ha nem gond, hogy koltoznunk kell masik szobaba, akkor meg maradhatunk erre a hetvegere, de a kovetkezore semmikepp.
Sebaj. legalabb most meg birjuk.
Irok is gyorsan a nem tul olcso netrol a bevandorlasi ugynoknek, akkor talalkozzunk, beszeljuk at, mit es hogy. Hat az jo lenne, de o Auckland mellett lakik ( laza 650 km-re arreb ), szoval jol elmondja telefonon, es majd en szepen bemegyek, elintezem. Hat nem esett jol, de tenyleg el tudtuk intezni telefonon.
Orvosi. Merthogy egy evet meghalado tartozkodasi kerelemhez ez is kell.
Kerestunk is neten orvost, van is, de majd csak penteken rendel 3 utan. Affene, akkor Hetfon nem tudok kezdeni, tekintve, hogy a bevandorlasiak 3-kor zarnak.
Gyors ismerkedes, nem veletlen a neveben a az ismeros karaktertomorules ( Dr Gyenge ), 56-os magyarok a szulei, o mar kint szuletett.
Kedves, mindent hamar intezunk, de rontgen/vervetel az mashol van. De mindketto kozel.
10 ota etlen szomja, jo akkor seta indul. Rontgen van kozelebb, hat iranybaalltunk. Odaerkezve kiderul kigyulladt valami, az egesz epuletet lezartak, ma mar nem is nyintjak meg - mondta mosolyogva a tuzolto, aki latta teblabolunk ott, es nem talalunk valamit.
No akkor ennek fuccs, a kovetkezo valahol a tavolban, mar nem erunk ki, akkor irany a vervetel.
Felveteli lap kitoltese, mar majdnem bent is vagyok, mikor megkerdezi a noverke ettem/ittam-e, mondom neki nagy buszken 10 ota semmit. Elszomorodik, az nem eleg... Majd jojjek hetfon reggel. Kifele meg rakerdezek, meddig tart kiertekelni, mire mosolyogva kozli 3-4 munkanap. Pff... jovo heten se tudok kezdeni. No itt elment az eletkedvem, szerencsere parom eddigre tuljutott az elso sokkon es melypontjan, igy hamar gatyaba razott.
Hetfo reggel Rontgen, sajnos nem tudnak most velem foglalkozni, csak 10 ora utan. Visszakerdeztem, hogy ezen mi a sajnos. Meg el bennem a magyarorszagi EU helyzet, s igy meglepo volt.
Vervetel, minden siman megy.
10-re visszaertunk a rontgenre, adatlap, menjek a varoba. Meg meg se melegedett az ulepem alatt a borkanape, maris szolnak, menjek.
Fulkeben vetkozzek, ov maradhat. Fel perc utam "ramnyit" a noverke, kesz vagyok-e. Kesz. Odaallit a gep ele, melz sohaj. Kesz.
Meg alldogalok ott, mire bekukucskal, es mondja, kesz vagyunk mehetek oltozni. Kifele menet meg mutatja, hogy milyen szep tiszta a tudom ( sosem dohanyoztam, bar hianyoltam a jofele fekete kormolo teherautok kozott bringazott evek velt katranyfoltokat.
Kerdezem, kb mikor lesz meg az eredmeny? Valasz, mar el is koldte a beutalo orvosomnak. Allamat osszeszedtem a ket emelettel lentebbi padlorol, illedelmesen megkoszontem, kifele fizetes. Mas vilag...
No ha nem megy az olcso lakas onnalloan, akkor meg mindig ott az altalam nagyon kerult nepseg, az ingatlan ugynok. Hatha.
Ha ugynok az volt, raadasul az ellenszenves fajta.. plusz horror arat kert azert, mert kiad nekunk egy egyszobas, konyhasarkos lakast ( ha kifizetjuk, akkor csak egymast tudjuk nezni eves helyett a kovetkezo ket hetben ). No deal thanks.
Itt halkan megjegyzem, az sehol nincs feltuntetve, de allamilag megszabott, hogy 4 heti kauciot kell fizetni ( bond ), ami azert egy kisebb vagyon, ha az ember fia/lanya keszuletlenul erkezik.
Akkor adjuk lejjebb, nezzunk csak egy szobat, van sok, paroknak na ugy mar nincs, ahol van ott is csak a hetvege utan, de nekunk meg aludni kellene valahol megiscsak a hetvege alatt, ill kicsiny vagyonunk ( ket utazotaska tartalma ) is jol esne ha megmaradna.
Veszesen kozelgett a hetvege, de csutortokon rankmosolygott a cseresznye ( vagy csak beletorodtunk es mar nyugodtabban keresgeltunk mar nem tudom. Eldugott ugynokseg, kiado lakas kulkeruletben megfizetheto aron, nincs kozvetitesi dij, csak ures. Sebaj, kell. Kivesszuk.
No azt ugy am nem lehet. Meg kell nezni.
Szoval pentek reggel elszaladtunk megnezni. Ket szobas, ures, de van mosogep/szaritogep/huto, aram meg van, mert meg nem kapcsoltak ki az elozo berlo utan. A kilatas viszont valami hihetetlen. Hatranya meg ami miatt olcsobb, itt a repter, es hallani a gepeket. Mi az egy vasut kozeleben lako magyarnak ? :D
Vissza a varosba, delre keszen lesznek a papirok, szoval kijelentkezes, felesegem marad a cuccokkal, en meg spurizok dolgozni, merthat nekem mar olyat is kell. Delben koltozes, taxival ki, busszal vissza, dolgozas tovabb.
Mint jol fejlett tarsadalomban az aram/net bekotesi kerelemet neten is le lehet adni, igy meg is tettem mindezt.
Egyszer csak kapom a levelet, akkor jonnek kotni a netet, de nem kell nekik semmi, csak valaki nyissa ki az ajtot. Megbeszeltuk felesegemmel, ez menni fog, meg a teaval kinalas, de tobb ne nagyon legyen.
Bent elrancigaltak egy talalkozora, s mire visszaerek latom, hogy keresett parom, es miutan felhivom, kiborulva mondja, valami kis kinai volt egy kukkot se ertett abbol amit mondott, igy inkabb elment, nincs net. Par perc mulva fonokom mobilja ( meg kellett adjam, mert kertek ellenorzesi pontot, hogy valoban dolgozom-e ) csorog, s 2 perc visszakerdezgetes utan kiderul velem ohejt valaki beszelni.
10 perc telefonalas utan kiderult, o volt kint, de nem voltam otthon, es o nem kot semmit ha nincs ott a megrendelo, meg kulonben is nem tudta ellenorizni valoban en vagyok e a megrendelo szoval kuldjek el neki mindent es majd akkor jol kijon megint, es ha nem vagyok otthon nem kot semmit es vissza is mondja.
No itt utott vissza picit az, hogy itt minden 7. ember kiwi, itt szuletett, a tobbiek bevandorloak. Nem mondom, hogy en mennyire jol beszelek angolul, de azert meg szoktam erteni amit mondanak, es meg is tudom magam ertetni, de ez a faszi nem volt egyszeru eset, nem is csoda, hogy parom szolid angol tudasaval meg csak kikovetkeztetni se tudta mit akart.
Masodik felvonasban elore egyeztetett idore hazaugrottam, es immaron egy telejsen erthetoen kommunikalo technikus jott ki, akirol a fel eletutjat mar tudta a felesegem ( megiscsak tud azert angolul :P ) mire hazaertem. Bekotes 5 perc, volt egy kis gondja a magyarra allitott billentyuzettel, de azert megoldottuk ;)
Szoval kiertunk, van hol aludni, butorok meg nincsenek, de mar talatunk hasznalt cuccokat jo aron, es csak a fizu megerkezesere varunk.
Elorol kezdjuk, nullarol, de mar most erezzuk, jo lesz ez.
Menet kozben - szerencsere felvaltva - mindketten besokaltunk, elegunk lett, de mindig fel tudtuk segiteni a masikat. Nem is tudom, hogy lehet ezt egyedul vegigcsinalni, hogy ne fusson haza az ember a sokadik nehezseg lattan.
Juliusban ha valaki azt mondja en szeptemberben a tavasz illataiban tobzodo Wellingtonban dolgozom, kerek en is abbol amit szed, mert ilyen latomast akarok. No de ez mar nem az. Valosag.
Hat eddigi utunk nem volt zokkenomentes, de elvezzuk, van sok felfedeznivalo, tetszik, hogy a parkban mosolyogva ramkoszonnek ismeretlenek ( valahol az az erzes fog el, mint otthon Hondaban ulve masik Hondast latva intettunk egymasnak, vagy akar felrehuzodva ismeretlenul is elbeszelgettunk, csak itt mindenki ilyen ), a penztaros mosolyogva koszont, es erdeklodik, hogy erzed magad ( es nem azert mert kotelezo.. ).
Peter es Klari
Ui.: Sajnos a net otthon meg mindig akadozik, es nem az igazi, illetve nem az en hosszu ujjaimnak terveztek a 10"-os billentyuzetet, a cegnel pedig nem lehet babralni a billentyuzet kiosztasaval, igy utolag is bocsanat, hogy ekezetek nelkul irodott meg e mu.
Olvasva a blogot valahogy elfogott az erzes, nekunk is van mit bedobni a kozosbe :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése