2011.10.07.

Péntek van és elérkezett az a pillanat amitől féltünk, eddig sikerült maradnunk a hotelben. A rögbi világkupa miatt minden szálloda, minden szállási lehetőség elkelt, így a tegnapi napunk egy kis szorongással, idegeskedéssel tarkítva, azzal telt, hogy a hétvégére valami lakhatást keressünk.

Péterem talált egy ügynökséget, akik házakkal, lakásokkal foglalkoznak. A város központtól nem messze találtunk egy kis lakáskát, ami 300 dollár plusz foglalóért kivehető volt.

Ma reggel voltunk megnézni. 10 perc busz útra van a belvárostól és a buszmegálló konkrétan a ház előtt van. Wellingtont úgy kell elképzelni, hogy egy nagy völgyben van,körülötte nagy dombok, hegyek. Ez a lakás is egy domb tetején van, sorházak vannak egymás mellett és mi a legfelső sorházat vesszük ki.Csodás fentről a látvány.Két kis szobája van plusz egy amerikai jellegű szoba-konyha, egy fürdőszoba, amiben kád van(nagyon örülök ennek a ténynek), és egyben van a wc-vel. A kis szobákban, gardrób szekrények vannak, aminek ugyancsak örülök.

Egy baj van csak vele, sajnos üres a lakás, úgyhogy szép lassan be kell majd rendeznünk. Egyedül egy hűtő, egy villany tűzhely, egy mosógép, és egy száritógép van benne. De van vendégszobánk, úgy szívesen látunk mindenkit.

Lehet egy ideig nem is tudok majd e-mailt küldeni, mert nem lesz netünk, hiszen most hétvége jön, nem tudunk majd intézkedni.De majd szorgalmasan jegyzetelgettem addig is hogy vagyunk, mi történik velünk, és ezt majd küldőm amint tudom.

Jelentem megkaptuk a lakáska kulcsát, épp ablak mellett ülök,van egy kis leülős párka rész előtte, és nézem ahogy folyamatosan egymás után szállnak le a repülők. Nem messze található a repülőtér, nem messze volt, hogy lassan több mint egy hete mi is leszálltunk, és elkezdtük Kiwi életünket.Most meg ha azt nézem a lakáskánkból írok, szóval zajlik az élet. Péterem visszament dolgozni, úgyhogy egy gyors tisztitószeres bevásárlás után elkezdtem takarítani.

Pihenő szünetemben írom e sorokat, friss az élmény, gondoltam leírom, megemlékezem, elkezdem….