Ezen a héten van az egy éves évfordulóm.....2012. Május 28-án volt az első munkanapom..... 1 éve hogy az idősek otthonában dolgozom.
Emlékszem mikor az egyik önkénteskedős napon, Cathy kérdezte, hogy siettek-e, és ha van egy-két percem, az Idősek otthona vezetője szeretne velem beszélgetni, keressem meg....
Dobogó szívvel mentem az irodájába....Leültetett és megkérdezte, hogy volna-e kedvem itt dolgozni, mint Gondozó..... Emlékszem, azt hittem rosszul hallok, vagy valamit félreértek....
Szerencsémre nem igy volt...:)
És emlékszem az első munkanapomra is.....Gyalog mentem....Kint még az épület előtt találkoztam, az egyik főnővérrel, akinek mondtam ki vagyok, és hogy ez az első napom....Mosolyogva üdvözölt, és mondta menjek a Staff Roomba:)
Mindenki nagy szemekkel nézett rám, mit keresek bent...Igyekeztem mindenkinek bemutatkozni....
Maria az egyik gondozó kezdett betanítani....Olasz hölgy, olasz temperamentummal:) Nagy mosoly, hangos nevetés, csupa-csupa ÉLET....:)
És hát azóta is folytatom a dolgom....Mindennap tanul az ember....Szeretem a munkám....Szeretem az időseim....Édesek....Sokat tanulunk egymástól, családdá váltunk....
Arra gondoltam, hogy viszek is egy kis virágot Suenak, a főnök asszonyomnak, meg Cathynek akivel kezdtem az önkénteskedést, és ha úgy jön ki a lépés, mai napig folytatom..... És Jannek, aki fergetegesen szervezi és koordinálja a benti dolgokat....
Sokat köszönhettek nekik....Leginkább azt, hogy hittek-hisznek bennem:)
Egy egyszeri pécsi lány esete, egy egyszeri borsodi fiúval...,avagy hogy és miként boldogulunk egy távoli világban,Kiwilanden:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése