Meglepetés fülbevaló:)

Múlt héten mikor kideült kaptam egy állásajánlatot, az én drága Péterem, mikor hazaértem, elkezdett matatni az iróasztal alatt. Egy kis fekete zsákocskát vett ki az egyik dobozból, és odaadta nekem:)

Mondta szülinapomra szerette volna odaadni, de ez egy olyan pillanat, hogy megkapom előre:)

Csodás fülbevalókat rejtett a zsákocska. Mosolygós gerbera fejeket. Péter tudja mennyire szerettem a gerberát, olyan kis édesek, mint a napocskák, és olyanok nekem, mint akik állandóan mosolyognak.

Elmesélte, hogy elment a bolt előtt, meglátta, tovább ment és visszafordult érte, mert ahogy meglátta én jutottam eszébe:) Édes nagyon, imádom:)

Vacsi:)



Fehérboros - hagymás szósz, csirke húsival, Párolt vöröskáposztával, Ecetes Káposztával, Rizzsel:) 

Bon Appetit:)

Első munkanapom

Sikeresen zárom ezt a mai napot. Megvolt az első KIWI munkanapom:) Reggel ötkor keltem. Nem sokat aludtam az éjjel, nagy szél volt odakint, azt hallgattam, másrészt nagyon  izgulós vagyok, így sokat járt éjjel agyam. Próbáltam elképzelni milyen nap is lesz, próbáltam egy kicsit felkészülni, szavakon gondolkodtam, miket kell angolul tudnom:)

Tudom éjjel aludni  kell:)....De hát az izgalmak nem hagytak:)

Reggel simán felkeltem, még Péter is felkelt a csörgésre. 2 telefonon is beállítottuk az ébresztőt, biztos ami biztos...


A reggeli kávéval beültem egy kicsit számítógépezni, Péter is megjelent az ajtóban, és mondta, hogy nélkülem nem bit aludni....Ezt hívjuk mi bimbiózisnak:) Hatunk a másikra, valamelyikünk nem alszik jól, akkor a másik se....

Korábban érkeztem meg az Idősek otthonába mint a többiek:) Mosolyogva fogadtak, újra igyekeztem bemutatkozni, hiszen látásból ismernek már, de a nevemet nem mindenki tudta.

Minden reggel, a kezdet, hogy megbeszéljük, melyik időssel mi történt a hétvégén, van e valami jelenteni való. Megbeszéltük ki melyik szárnyba kerül, kinek mi lesz a feladata. Én Mariaval kerültem egy csapatba. Mint a nap folyamán kiderült, ő már 25 éve itt dolgozik. Sok mindenre igyekezet ma megtanítani, segítettem amiben tudtam. Néhány idős ismerősként üdvözölt, gratulált az első napomhoz....:)


Sok mindent meg kell tanulnom, meg igyekeznem kell az angolommal is, hogy jobban menjen a kommunikáció. Remélem majd az idő nekem dolgozik, és egyre jobb leszek.


Egy nagyon jó csapatba kerültem, nagyon örülök, hogy velük dolgozhatom, tanulhattok tőlük. Otthon elvégeztem ezt a végzettséget, de soha nem dolgoztam ezen a területen... Itt most esélyt kaptam erre is...

Folyt.köv. Ügyintézések, Szerződés....:)

Hihetetlen nap volt, és alig vártam a folytatást. Végre valami izgalmas, valami új történik. Valahogy ilyenkor úgy érzi az ember, hogy a befektetett energia kezd megtérülni. Persze még mindig álomvilágban létezem, egy dolog biztos, kaptam már ruhát, amiben hétfőn megyek. A szerződés úton van:)

Már karácsony előtt megvolt a Work Visám, de még eddig nem kértem ki IRD Numbert, hogy tudjak adózni, a nevem mellett már számok is legyenek, és  igen én dolgozó nő leszek:)

Megbeszéltük Péterrel, hogy kikisér ebéd szünetben. Mint mindent otthon, itt is ebédszünetben intézzünk el. Ez amolyan családi hagyomány nálunk. Lásd.:Ebédszünetben házassodtunk.....De ne kanyarodjak el.....



Szóval elmentünk IRD Numbert kérni, mondtam Pétert megpróbálok én beszélni, és ha izgalmamban valamit nagyon nem értek akkor segitesen ki. Egy általános formanyomtatványt kellett kitölteni, sorban állni, egy nagyon kedves ügyintéző előtt....A hölgy kérdezte hogy, van e valamilyen itteni igazolványom, jogositványom, valamilyen fényképes azonositom, amivel igazolni tudom, hogy itt valaki már ismer, és be tudja e  azonositani 2 okmányon is a nevemet, fényképemet, és az aláirásomat. Péter mondta, hogy sajna nincs ilyenem. Azt mondta az ügyintéző akkor kérnem kell egy igazolást a banktól, amin látszanak az adataim. Végül eszembe jutott, hogy van nálam egy fényképes diákigazolvány, amit az előző iskolámban kaptam, de sajnos 2 hete lejárt. Mondta a hölgy az is jó lesz neki. Nagy megkönnyebbülés volt, hogy sikerül elintézni.

Jövő hét elején már hivni is fognak mi az IRD számom. Igy sikeresen tudok majd fizetést kapni és adózni. 10 percünkbe telt, kedvesen fogadtak, és teljesen ingyenes volt. Imádom az itteni gyorsaságot...



A következő állomásunk a bankunk volt, hogy kérjünk egy igazolást a banki számlánkról, hogy hova lehet majd utalni a fizetést. Szerencsére itt is nagyon hamar végeztünk, édes volt a fiatal ügyintéző. Jól elbeszélgettünk. Péter mondta is, hogy nem is keleltt volna ide, olyan ügyesen megoldóttam:) Nagyon jól esett, hogy ezt mondta. Mert néha az ember még abban is kételkedik, egy beszélgetés alkalmával, hogy jól értetten amit mondtak nekem, biztos ezt  mondták, jól válaszotam:) :)

Hazaérve a szerződésem várt. Megjött a várva várt e-mail. Péternek át is küldtem, hogy ő iy meg tudja lesni. És kinyomtatta nekem azt a részt, ahová a nevemet kell majd bigyessztenem, és hétfőn vinnem kell magammal:)


Azért most már kezdek izgulni:) Mondhatnám úgy is, hogy már lefostam kétszer a bokám:) De remélem minden rendben lesz. Nagyon boldog vagyok, nagyon várom..... Éljen, elkezdődőtt nekem is a tényleges itteni életem:)

Remélem mindenki ül.....Kaptam egy állásajánlatot:) És...... :)

Még mindig kapkodom a fejemet, még mindig nem térek magamhoz, még mindig olyan, jaj, csak ne keltsenek fel, mert tetszik ez Az új Álom.


Olyan dolog történt velem, amire nem számitottam. Tudtam valahol, mert már volt róla szó, de azt hogy mikor, és ténylegesen bekövetkezik e azt nem tudtam, nem sejtettem.

A tegnapi napom valami csoda volt, és amig ma meg nem érkezett a szerződésem addig olyan "valótlannak tűnt még', mint amikor ébredezel, egy jó kis álomból, és még nem tudod hogy fent vagy e még, vagy nem:)

Jelentem tegnap kaptam egy állásajánlaot:) És elfogadtam.....:)


Tegnap önkénteskedni mentem. Most már gyógyultan, hiszen a múlt heti kirándulásról hiányoztam. Alig vártam, hogy lássam a többieket. Most már  akikkel járunk ki idősek, kezdünk összebarátkozni, már tudják, hogy megyek segiteni, már kezdjük egymás nevét megtanulni.

Csodás napunk volt a tegnapi, a nap szépen sütött, egy kicsit fújt a szél. Nagyon élveztem a sétát amig eljutottam az otthonig. Azt mondják amikor rossz időnk van, hogy olyan időnk van mint télen. De épp beszéltük Péterrel, ha kapunk egy-egy ilyen csodás napos időt, nem lesz nagy gondunk az itteni esős télel.


Tegnap a Mount Viktoria Kilátóhoz mentünk fel. Amikor ideérkeztünk Péterrel, nem sokkal azután voltunk fent megnézni a kilátót. Csodás látvány tárul eléd, belátni egész Wellingtont, látni a repülőteret, a nyilt óceánt:)

Ideális idő volt, hogy elvigyük az időseket, egy kis kirándulásra. A két taxis bácsi a szokott időben jött. Leültettünk, bekötöttünk mindenkit és elindultunk.


Ahogy igy mondják georgeus day, sweet trip volt:)

Visszaérve, mondtam Cathynek, hogy nekem mennem kell, és akkor jövő héten jövök, mint mindig. Mondta ha van néhány percem, akkor ne siessek, belém karolt, és bevitt a gazdaságis irodába, hogy szeretnének velem beszélgetni:)

Cathy egy idő után egyedül hagyott Sueval:)


Sueval elkezdtünk beszélgetni, és elmondta, hogy arra gondoltak, hogy ha szeretném, és én is úgy gondolom, akkor szivesen látnának a csapatban. És hogy nem tudja mi motivál a munkakeresésnél, de sajnos nem tudnak nekem túl sok pénzt ajánlani.

Mondtam is erre, hogy engem nem a pénz motivál. Hanem, hogy elkezdjem az itteni életemet, beilleszkedjek, hogy segiteni tudjak, gyakorolhassam az angolomat:)

Megbeszéltük, hogy következő nap kiküldik a papirokat az e-mail cimemre, hogy át tudjuk nézni Péterrel.


El se tudom mondani mennyire boldogan mentem kávézni......


Folyt.köv.

Magassarkú.....

Mondtam már, milyen mazoisták is tudunk mi nők lenni. Vagyis valakik bírják hordani a magassarkút, én azok közé tartozom, akik folyamatosan vágyakoznak rá, hogy majd egyszer igenis mindennapos viseletként, tudom majd hordani őket. Mert hát valljuk be, igenis néha jobban áll nekünk, ha magassarkút húzzunk, megemeli a vádlink, a fenekünk jobban néz ki, és hát néhány csinosabb ruha igényli is a magassarkút.


Elkezdtem táncolni, Tangózni. Lassan már 3 hónapja. Imádom. Egyre több mindent tanulunk, egyre több lépéskombinációt tudok már. Nagyon élvezzem, és mostanra jutottam el. hogy kell egy csini tánci cipő:).

2 hete Andrea az egyik chillei lány, elkísért egy boltba, ahol használt cipőket árulnak, és segített nekem megfelelő cipőt vásárolni. Azt tudni kell rólam, hogy otthon is előfordult, egyszer-egyszer, hogy beleszerettem egy-egy párba, és hát nem bírtam ott hagyni a boltban, szinte "könyörögtek", hadd jöjjenek velem haza. Szóval egy-két cipőm otthon is volt, de dobozban, mert a lábam, valahogy a sok Aerobictól nem bírta már a magassarkút elviselni. Egy szabályt otthon betartottam, szigorúan olcsó cipőket kerestem. Szóval ott tartottam, hogy Andreával keresgéltünk, és 2 párat találtunk is. Az egyik pár dettó olyan mint ami otthon áll egy dobozban, soha nem hoztam, de beleszerettem. És hát a kémia itt is működött, megláttam, beleszerettem újra, és haza is hoztam magammal:)

A másik párral táncolok, mert az kisebb sarkú, és jobban fogja a bokám. Egy pénteki partyra már elvittem, jól fel is törte a lábam, gondoltam, ma újra kipróbálom, sebtapaszokkal felszerelkezve indultam, a mai táncnak. A második óra végére éreztem, hogy eljött az a pont, hogy letépem magamról a cipőm, mert már annyira fáj a talpam , hogy csak na....Mondtam is a többieknek, köszönöm, nekem mára ennyi  volt. Én most még hazagyalogolok, de 2 napig nem is akarom látni ezt a cipőt:) A 2 nap azért mert szerdán lesz az újabb órám:)

Pár persze Alex, a tanárom, rám irt, hogy vagyok, hogy vannak a lábaim:) Kedvesen megköszöntem az érdeklődést.....Most néztem meg a lábam, sikerült, ugyanott feltörnöm mint a múltkor....:)

Reggel....Mai napi tervek.....

Már megint sikeresen összeszedtem valami kis bacit. Nem komoly a baj, csak kis köhögés, orrfulyás, kis torok fájás.  Az időjárásra fogom, mostanában elég változó, most mondjuk összetehettem a két kezem ma is gyönyörű napos időnk van. Olyan igazi őszi fillingem van. Igaz itt vannak olyan fák, amik egész évben zöldelnek, de vannak olyanok is akik, most hullatják le a szines leveleiket, mint otthon.

Kiváncsian várom a telet milyen lesz. Mert ha kapunk egy-egy ilyen szép napot, akkor nem lesz okom panaszra.

A mai program délelőtt az lett volna, hogy megyek önkénteskedni. De irtam Cathynek, hogy ne számitson rám, nem szeretnék semmilyen bacit bevinni az Otthonba. Nem szeretném a gyenge szervezeteket terhelni vele. Szóbval igy délelőtt itthon vagyok.

Ma későn keltünk, mert Péter oktatáson van, igy volt egy kicsit több időnk, hogy együtt igyuk meg a kávénkat az ágyban. Közben sikerült Hugimmal, öcsémékkel is egy kicsit beszélni.

Mindig örülök, ha hallom a hangjukat, alig várom, ha hazamegyünk, személyesen is nagyokat beszélgessünk...Hiányoznak....


Délután csajos kupaktanácsot tartunk. Valami történik....Aminek nem örülök, de majd később elmesélem. Szóval, csajós, próbléma megoldós, kávézós-beszélgetős, délutánt tartunk. Irnom is kell egy sms-t Valinak, hogy tali délután. Meg egy-két e-mailt is meg kell irni.....


És ha már itthon maradtam, akkor egy kis hajfestés is belefér a délelőttbe....:)

Mai Mottó:)



"A műveltséget magunknak kell megszerezni. Senkitől nem kaphatjuk meg: a mi dolgunk. Dolgozni kell azon, hogy megszerezzük, és azon is, hogy megőrizzük. A műveltség nem azt jelenti, hogy tudjuk, hanem azt, hogy tesszük."


Angol-Magyar Beszélgetős Délután:)

Hihetetlen dolog történik velem, ma olyan napom volt, és annyi energiát kaptam, hogy majd kicsattanok. Az ETC Nyelviskolában a tanárnőm Inger, mesélt egy barátjáról, aki szivesen tanulna  magyar nyelvet. Igen mindenki jól olvassa pont magyart. És igen itt Új -Zélandon. Fel is vettük egymással a kapcsolatot. Egy-két e-mail váltás után, ma volt az első személyes találkozásunk.

Hihetetlen édes nénivel töltöttem a délutánomat, és ami hihetetlen, itt lakik felettünk egy utcával, szóval mondhattom, itt lakik a szomszédban:)

Délutáni teát ittunk, én sütöttem a teához muffinokat....Beszélgetős délutánt tartottunk, közben kölcsönösen tanultunk egymástól. Kiderült németül, törökül, és még nem tudom hány nyelven tanult. Volt olyan, hogy németül beszélgettünk:)

A délelőtt folyamán csináltam egy Power Pointos kis Bemutatót a magyar nyelvről, Magyarországról, a magyar ábécéről:)

Amikor angolul valamit rosszul mondtam, mindig kijavitva leirta nekem Lynette, azt is amit rosszul mondtam, és a javitott mondatot is.

Mondta mindennap olvassak, megkaptam tőle a mai Dominion Postot. Folytatjuk a jövő héten


Ja és mondtam már milyen jó kis délután volt ez:).... Jaj istenkém, új lendületre kaptam:)

Almáspite

Péter a munkahelyén elveszitett egy fogadást, és hogy mindennap kapnak gyümölcsöt, péntekre, mindig egy csomó alma megmarad. Igy a képeink miatt, amit láttak kollegák, hogy almás pitét csináltunk, nekik is csináltunk egy kóstolót. Péter üres sütőformával jött haza:)


Pénteken megint megjelent egy csomó almával. A legszebb bókot kaptam, amit egy nő kaphat. A csapat megint szeretett volna egy kis almás pitét enni. A sűrű hétvége miatt, amit abszolút nem bánok, hétfőn este sütöttem meg a sütit. Imádom amikor esténként, friss süti illat, lepi el a lakást. Olyan megnyugtató, a fahéj illata. Melegséget hoz a lakásba:)


A ma reggelünk, ahogy szokott, valahogy, hogy is mondjam enyhe késéssel indult, igy az almáspite itt van még a konyhában. Már telefonáltam Péternek, hogy "nem hiányzik valami?":), úgyhogy mindjárt felkerekedek, és beviszem a fiataloknak a reggelit:)

Éjszaka:)

Imádok táncolni, és ennek a  ténynek nemcsak hangot adok, hanem cselekszem is. Épp most értem haza a mai tánc Partyból. Ma Salsa-Zouk-Tango est volt. Most már minden Pénteken van ez  a tánc est. Eddig minden második héten volt....


Nem tudom miért, de most hogy hazajöttem , úgy korgott a gyomrom, hogy kénytelen vagyok egy szelet kenyeret megenni. Jó kis este volt, nem voltak olyan sokan, mint máskor. De azért sikerült, egyet-kettőt táncolni:)


Eduardo, az egyik Chillei fiúnak ez volt az utolsó éjszakája, jövő héten kedden repül vissza Chillébe. Szinte az első emberek egyike volt akit megismertem. Nagyon barátságosak ezek a latin emberek, és ezt imádom bennük. Szóval egyben ez az este búcsúzós este is volt....


Holnap vendégvárós napunk lesz, vagyis már a mai nap....:)


Szeretnék majd korán kelni, mert kell menni boltba még, pár dolgot be kell, hogy szerezzek, aztán egy kis takarítás.....És este folyt. köv. egy kis Lángós-Partyval:)

Első szabad napom....

Tegnap befejeztem a tanulást az ETC Nyelviskolában, igy ma szabad voltam mint a madár. Úgy volt, hogy megyek önkénteskedni, de olyan rossz idő van kint 2 napja, hogy Cathy rámirt reggel, hogy ne induljak el.

Szokatlan volt, hogy ennyi időm volt ma, úgyhogy ki is használtam, és egy kicsit itthon tevékenykedtem, nyugodtan. Kimostam, elmosogattam, főztem, mindenkinek megírtam az elmaradt e-maileket. Csináltam meghivókat, mert hétvégén vacsora vendégeink lesznek.


Délután mikor mentem a suliba egy kicsit izgultam. Ma volt a 2 napom, az első alkalommal irtunk egy tesztet, ez határozta meg, hogy habár a Level 4-ra iratkoztam be, valójában is maradhattok-e ebben a csoportban. Vagyis megvan-e  a tudásom a legmagasabb szinthez.


Jelentem, szerencsére minden rendben, és maradhattok a csoportban:) Úgyhogy juppijjjé meg minden egyéb más:)

Útolsó nap az Etc Nyelviskolában, képekben:)


















Útolsó nap....

Ma van az útolsó napom a nyelviskolában, elrepült ez az egy hónap....Vegyes érzésekkel búcsuzom. Habár tudom, hogy beiratkoztam egy másik helyre, ahol tegnap kezdtem. De félek attól, hogy ide minden nap mentem, minden nap tanultam, oda csak 2 napot megyek , 2-2 órára. Féltem az eddig megszerzett tudásomat, féltem a lendületemet, félek, hogy  megint megakadok.....Péter szerint ne aggódalmaskodjak, hiszen elindultam egy úton, haladok, a magam kis tempójával, és még nincs megállás....


Egy biztos, újra értelmet nyert számomra a tanulás, újra értelmet nyert számomra, hogy igenis lehet, igenis lehet tovább fejlődni.....Nem szeretnék erről az útról letérni, úgyhogy ahogy Doroti a piros cipőjével, én is követtem a "sárga" útat, nem térek le, nem állok meg.....Menni kell....:)

Mai Foci:)

Még múltkor mikor együtt voltunk a konzul asszonynál a fiúk kérdezték Pétert, hogy menne e focizni Poriruaba. Péter mondta, Klári a családban, aki szereti nézni a  focit, ha van rá lehetősége, aktívan focizni. És igen én vagyok a családban a sörivó, kanapén foci meccset néző, néha bírót szidó, hangosan kiabáló :)



Anikó és Miki szóltak, ha szeretnénk szívesen elvisznek minket az eseményre kocsival, és majd jó kis pom-pomos lányokhoz méltóan oldalról szurkolunk....


Már megint nem bírtam a véremmel, és csak egy rúgást szerettem volna csinálni a kapu felé, na ehhez képest egy laza másfél órát lehúztunk együtt a fiúkkal:)


Megkértek , ha van kedvem álljak be, mert csak 9-en vannak. És ha játszom, akkor párosan lennénk:)
És hát volt kedvem. Nagyon jól éreztük magunkat....Gyönyörű napsütéses idő, jó hangulat, jó kis szurkoló tábor...

Azért majd a holnapi reggelre kíváncsi vagyok, hogy birok felkelni:) Remélem legközelebb is lesz majd folyt. köv....:)

Péter apukája

Napok óta gondolkozom, irjak e erről, vagy sem. Hiszen ez egy olyan belső magán dolog, amiről az ember nem szokott  beszélni. De azt gondolom, amig beszélünk róla, megemlékezünk, nevettünk az emlékeken, vagy éppen szomorkodunk rajtuk. Addig is olyan, mintha velünk lenne.
Hihetetlen, hogy ez alatt az egy év alatt mennyi mindent történt a családdal, és milyen jó lenne ha velünk lenne még, tanácsokat adna, segitene…..
Hétvégén mécseseket gyújtottunk, és emlékeztünk.
Emlékeztünk a közösen eltöltött időre, a kártyacsatákra, a vidám-vicces történeteire, a férjre, az apára, a pótapára….




Mai nap...

Vicces kedűkben vannak a Maori istenek. Hihetetlen de 2 napja, egyik pillanatban esik, másik pillanatban, meg csodásan süt a nap. Ma is nagy dilemmában voltam, mikor Péter elindult, még szakadt az eső, amikor nekem kellett indulnom, előtte  öt perccel még sütött a nap, majd meggondolta magát az idő és leszakadt az ég. Úgyhogy arra jutottam, mégiscsak ma busszal fogok jönni az iskolába. Biztos ami, biztos.

Most van az első szünetünk, ezen a héten elég, gyorsan mennek az órák. Bár estére úgyanúgy kidölök, igy megint az iskolában, irom meg a mai blogbejegyzésemet. Valahogy ilyenkor még van enrgiám, úgyhogy gyorsan ki is használom.

Tegnap is elhatároztam, hogy főzök egy kis babgulyást, meg csinálok egy kis tortát, mert, sok gyümölcsünk van. Gondoltam, sütők, hogy foggyon egy kicsit. Na ebből csak a babgulyás teljesült, a tortára már nem maradt erőm. És hát persze mindennap megfogadom, hogy hamar lefekszem, nem maradok fent sokáig, dehát ez nem mindig sikerül.

Nagy hir otthonról:)

Egyik este beszéltünk Péter tesójával, hivott minket, miután felébredt. Nagyon izgatott volt, és boldog….:)Meg is lepődtünk milyen korán hiv minket Skypon, már azt hittük, hogy baj van….De nem….Nagy hirre volt számunkra. Kedvese, Péter megkérte a kezét. Az én drága Péterem, meglepődőtt, számitottunk a  hirre, de azért meglepődőtt, hogy igen az ő kicsi, hugikája is felnőtt, és igen egy férfi megkérte a kezét. Szóval egy újabb Péterrel bővül a család. Nagyon örültünk a hirnek….Úgyhogy kezdhettünk gyűjteni, hiszen azt jelenti, hogy nemcsak idén, hanem jövőre is megyünk haza.:)

Még soha nem láttam Péteremet ilyen zavarban. Hümmögött és mosolygot. Úgyhogy, innem is nagy gratuláció az ifjú jegyes párnak. És hát én mit is mondhatnék, aki imádja az esküvőket…Készitem a zsepkendőt…J